Tavaly ősszel elindult a Kerékpározás Éve, ebben az időszakban rengeteg kerékpáros infrastruktúra-fejlesztés zajlik Magyarországon, valamint elindult a kerékpáros munkába járást támogató pedelec program is.
A kormány 4 milliárd forintot biztosított közel 1400 kilométer kerékpárút megtervezésére,
hogy a következő uniós ciklusban gyorsabban épülhessenek a bicikliutak.
Ha egy kilométer kerékpárút 100-150 millió forintból épül, akkor ez az 1400 kilométernyi út 200 milliárd forint körüli összegből építhető meg
? válaszolta az Index kérdésére egy online kerekasztal-beszélgetésen Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Várakozásai szerint hét év alatt megépíthető az 1400 kilométernyi kerékpárút.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a bicikliutak tervezése mellett elindult az e-bike program, valamint a gyerekek számára közlekedési alapvizsgát hoztak létre.
A fejlesztéseken kívül a közgondolkodásban is változásokat kell elérnünk Révész Máriusz szerint, aki úgy látja, hogy minden nagyobb városban ? mindegy, hogy az milyen vezetésű ? abban az irányban gondolkodnak, hogy a kerékpáros közlekedés részarányát növeljék, ugyanis a trendek szerint sokkal többen fognak biciklire pattanni, mint jelenleg.
A közgondolkodás elősegítése érdekében kezdeményezték két kiadvány magyarra fordítását:
- Jeff Speck ?101 szabály az élhető városért? című könyve bemutatja, hogy a világ legautóközpontúbb országában, az USA-ban is a nagyvárosi kerékpáros közlekedés növelését tervezik;
- valamint lefordították az új brit kerékpáros és közlekedési stratégiát, ami a Fokozatváltás címet kapta, és Boris Johnson miniszterelnök írta az előszavát.
Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete szerint jó irány, ha egy kormány átvesz egy programot a másiktól. Szerinte ez egyáltalán nem szégyen, sőt, más szakpolitikai kérdésekben is érdemes lenne egyeztetni. A kerekasztal-beszélgetésen elmondta azt is, hogy még a britek is örülnek neki, hogy egy távoli országban is érdeklődéssel követik, mit alkottak.
Vitézy Dávid szerint érdemes odafigyelni Londonra, már csak azért is, mert sok a politikai, berendezkedésbeli hasonlóság. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója szerint olyan stratégiára van szükség, amely
- a kerékpárosokat elkülöníti a gyalogos forgalomtól,
- kerülni kell a kozmetikai megoldásokat,
- közvetlen, logikus, gyerekek által is biztonságosan használható kerékpáros infrastruktúra kialakítása.
?Ezek egy az egybe átvehetők a britek programjából? ? fogalmazott Vitézy Dávid. Beszélt arról is, hogy a vasút természetes párja a kerékpárnak a közlekedésben: szerint fontos az is, hogy lehet kerékpározni a Kiskörúton, vagy a Nagykörúton, de az is legalább ennyire fontos szakpolitikai cél kell hogy legyen, hogy például az agglomerációban hogyan lehet kerékpározni.
Így bringáztunk 2020-ban
A magyar felnőttek 71 százaléka szokott kerékpározni és ? főleg Budapesten ? többen közlekednek kerékpárral a koronavírus óta, mint korábban ? derült ki az Így bringázik Magyarország 2020 című országos reprezentatív kutatásból.
- A bicikli nem választ pártot, így elmondható, hogy ugyanolyan mértékben kerékpároznak kormánypártiak, ellenzékiek, valamint a párt nélküliek.
- A válaszadók 14 százaléka a gyaloglást, 16 százaléka a kerékpáros, 2 százaléka a motoros, 40 százaléka az autós, 26 százaléka pedig a tömegközlekedést választotta elsődleges közlekedési módnak.
- 71 százalék mondta azt, hogy kerékpározik: 15-15 százalék naponta, illetve hetente többször, 9 százalék hetente egyszer-kétszer, 5 százalék csak hétvégén, 27 százalék ritkábban, míg 29 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem ül biciklire.
- A kerékpárhasználók körében 13 százalék gyakrabban választotta a biciklit (vagy kezdett el kerékpározni) a járvány idején, míg a teljes lakosságra vetítve ugyanez az arány 9 százalék volt. Budapestre vetítve ugyanez 21, illetve 11 százalék volt.
(Borítókép: Biciklis halad a bicikliúton Budapesten 2015. december 4-én. Fotó: Marjai János / MTI)