Autó: Elnöki ügy: teszten az új Lincoln Aviator
A Lincoln szó hallattán a legtöbbünknek az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke jut eszünkbe, de a petrolheadek agyán azonnal átvillan az Abraham Lincolnról elnevezett amerikai autógyártó is.
A Henry M. Leland által 1917-ben alapított és a Ford által 5 évvel később megvásárolt vállalat készítette az első igazi amerikai elnöki autót még 1939-ben, és egészen a 90-es évek elejéig a Lincoln volt a presidental state car beszállítója. Azóta a Cadillac gyártja az elnöki autókat, azt a szintén Henry M. Leland által alapított céget 1909-ben kebelezte be a General Motors.
A Ford prémiummárkájának tekinthető Lincoln kínálatában jelenleg két szedán és négy divatterepjáró érhető el, mi ezúttal a rangsorban az abszolút csúcsmodell Navigator alatti Aviatort mutatjuk be részletesen.
Utánafordulnak
Míg a hazai utakon futó prémium kategóriás német, illetve japán szabadidőautók láttán egyre többen már csak legyintenek, addig a már a formatervével is maximálisan amerikai Lincoln Aviator után szinte mindenki megfordul. Még sötétben is, ugyanis a megvilágított front-emblémának köszönhetően éjszaka is biztosított a látványos utcai jelenlét.
Krómból nincs hiány, de a hatalmas felületeket épp kellemesen feldobják a csillogóan fényes felületek, illetve a hűtőrács sem öltött a BMW-nél mostanság jellemző, sokszor otrombán hatalmas méreteket. Az oldalnézet nincs túlbonyolítva, a 22 colos kerekek által meghatározott profil enyhén a sportosabb Range Rovereket juttatja eszünkbe.
Hátul négy kipufogóvégre lehetünk figyelmesek, no és persze a meghatározó stílusjegyként funkcionáló, teljes szélességben végigfutó hátsó lámpára. Nyílt titok, hogy a Lincoln Aviator a Ford Explorer testvérmodellje, de a két típus külseje talán nem is különbözhetne ennél jobban.
Mennyire hatalmas?
5,06 méteres hossza révén az Aviator közelebb áll az X7-es BMW-hez, mint az X5-öshöz. Európában gigantikusnak számít, a tengerentúlon viszont ez még csak a középkategória, hiszen az arrafelé gyakori Lincoln Navigatorok és Cadillac Escalade-ek hossza az 5,3-5,8 métert is eléri.
A tetemes hosszhoz komoly magasság társul, még szerencse, hogy a menüben beállítható, hogy a be-, illetve kiszállást a légrugós futómű leengedésével támogassa az autó. Ugyanez a csomagtartóba történő rakodáskor, pakoláskor is jól jön, az ötödik ajtót természetesen villanymotor mozgatja.
Az utastérben mindenhol hatalmas a hely. A helykínálatot jól szemlélteti, hogy a középkonzol akár két darab 750 oldalas Harry Potter könyvet is magába képes nyelni. Alapáron hétszemélyes az Aviator, felár ellenében pedig a tesztautóhoz hasonló hatszemélyes kivitel is kérhető. Utóbbiban a középső sorban nem három, hanem csak két utas fér el, nekik viszont két különálló kartámlás fotel jut. Gyermekek és kisebb termetű felnőttek a harmadik sorban is egész jól elférnek, és persze amerikai módira italtartó is jár nekik.
Az elektromosan ledönthető, felállítható leghátsó ülések mögött plafonig pakolva mintegy 520 liternyi csomagnak jut hely, az összes ülés lehajtásával pedig 2,2 köbméteres raktér áll rendelkezésünkre.
Minőségi?
Az Aviator és az Explorer utastere legalább annyira különbözik egymástól, mint a két modell külseje. Nagyon más világ az Aviator, mint a tömegmodellnek szánt Explorer, előbbiben mindenhol minőségi anyagokat és szépen kanyarított felületeket találunk, akár egyenesen egy német SUV-ból átülve is elégedetten csettinthetünk a beltér összképe láttán.
A kormány mögött 12 colos digitális műszeregység található, melynek grafikája éppúgy ízléses, mint a műszerfal közepén lévő 10,1 colos érintésérzékeny társáé. Utóbbi sajnos meredeken, utólag odahegesztett tabletként emelkedik ki a szép műszerfalból, illetve a rajta futó felhasználói felület a prémiumkategóriától megszokottnál lassabb működésű. A szélvédőre vetítő HUD méretes képet biztosít, de a minősége lehetne kicsit jobb.
A hűthető/fűthető első ülések parádésan kényelmesek, erősen masszíroznak és ? nem tévedés ? 30 irányban állíthatók elektromosan. A combtámasz két részre osztott, és a két felület egymástól függetlenül állítható, természetesen gombnyomásra. A négyzónás klíma gyorsan és hangtalanul teszi a dolgát, fedélzeti parfüm viszont nincs az opciós listán, legalábbis egyelőre.
Az Alexa digitális asszisztensnek köszönhetően akár szóból is ért az Aviator, de a gyakorlatban ennél nagyobb hasznát vesszük a 360 fokos körkamera-rendszernek, amelynek minőségét nem érheti kritika. Az Explorerénél komolyabb szigeteléseknek és az aktív zajszűrésnek köszönhetően alapvetően síri csendben utazhatunk, illetve dönthetünk akár úgy is, hogy a hifivel ütjük el az időt.
Alapáron 14 hangszóró jár, felár ellenében pedig ennek a mennyiségnek a duplája masszírozza a hallószerveinket. A méretes utastér jót tesz a hangzásnak, ami persze mit sem érne a megfelelő teljesítmény nélkül, de egy percig sem kell aggódnunk. Az Aviator prémium hangrendszere olyan minőségi szintet képvisel és olyan hangerőt produkál, mellyel eddig leginkább csak épített hifi demóautók esetében találkozhattunk. Érdekesség, hogy az autó figyelmeztető hangjelzéseit stílusosan a Detroiti Szimfonikus Zenekar komponálta.
Ajtónyitásra és motorindításra a kulcson kívül akár az okostelefonunk is használható. Ha nincs nálunk a kulcs és/vagy a mobilunk lemerült, akkor a B-oszlopba elegáns módon elrejtett felületen bepötyöghetjük a titkos PIN-kódunkat, és máris nyílnak az egyébként soft-close, vagyis slendrián csukáskor motorosan finoman ráhúzó ajtók.
Haladjunk!
A méretcsökkentés jegyében már csak 3 literes V6-os benzinmotor a biztonság kedvéért nem egy, hanem rögtön két turbót kapott, így 405 lóerővel és 563 Nm-es csúcsnyomatékkal lódítja meg a 2,2 tonnás fémtestet. A 6 másodperc körüli 0-100-as sprint igencsak tiszteletre méltó egy ekkora autótól, ráadásul a gázpedál tiprása igen kellemes hanghatással jár.
A selymesen járó 6 hengeres motor fokozott igénybevétel esetén nem szégyelli hallatni a hangját. Nem tolakodó, faragatlan orgánumról van ám szó, hanem egy visszafogottan sportos, kellemesen érces motorhangról, amit ma már egyre kevesebb európai gyártó tud, vagy akar hozni. Ez bizony tiszta Amerika, és a legjobb az egészben, hogy a benzingőz által fertőzöttek számára oly kellemes hanghatások nem egy szintetikusan hangolt kipufogóból hátulról érkeznek, hanem elölről, egyenesen a motor felől.
A tesztfogyasztás 15 literre jött ki, de mivel az átlagnál több városi szakaszt iktattunk be, az a gyanúnk, hogy normál körülmények mellett ennél akár 2-3 literrel szerényebb érték is hozható. Itt jegyzendő meg, hogy zöld rendszámos plugin hibrid változatban is készül az Aviator, mely kereken 500 lóerős, vagyis erősebb, mint az Európában kizárólag hibridként árult, 450 lóerős Explorer.
A gyártó több típusból jól ismert 10 fokozatú automata váltója a rádió hangerőállító tekerőgombja feletti P, R, N és D nyomógombokkal, illetve a kormány mögötti fülekkel kezelhető. A váltó inkább finoman, mint gyorsan vált, és ez nagyjából jól is van így, a váltási élmény tökéletesen passzol az autó karakteréhez. Az olcsóbb kiviteleknek csak a hátsó kerekei hajtottak, az összkerék-hajtás a jobban felszerelt példányok kiváltsága.
A felár ellenében légrugós futómű négykerekű varázsszőnyeggé teszi az Aviatort. A rendszer nem egyszerűen csak adaptív, hanem az előre figyelő kamera képe alapján villámgyorsan úgy hangolja a felfüggesztést, hogy a kátyúk a legkisebb megrázkódtatást okozzák a bent helyet foglalók számára. A sok európai típustól eltérően nem sportosra, hanem sokkal inkább kényelmesre hangolt futómű kiváló munkát végez, a tesztautó még a peres gumik ellenére is tökéletes komfortot biztosít.
Konklúzió, árak
+ : egyedi megjelenés, hatalmas utas- és csomagtér, prémium minőségérzet, szép hangú és erős motor, kiváló hifi. ?: nehéz vele parkolóhelyet találni, nagy tömeg, jelentős fogyasztás, az infotainment rendszer nincs a topon. |
A nemrégiben Európába hivatalosan visszatért 450 lóerős plugin hibrid Ford Explorer magyarországi alapára 26,3 millió forint magasságában mozog. A 400 lóerős tisztán benzines testvérmodellt, a Lincoln Aviatort csak néhány darabos mennyiségben importálják hazánkba, az árcéduláján pedig 36,5 millió forintos összeg olvasható.
Mind az Explorer, mind az Aviator fullosan felszerelt az említett összegek fejében, a két típus mégsem említhető egy lapon, a Lincoln ugyanis nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is egy jól érezhetően magasabbra pozícionált termék. És ha utóbbira 37,9 millió forintot szánunk, akkor már az 500 lóerős hibrid kivitel is a miénk lehet.
A fentebbi BMW-s példáknál maradva, a minimálisan nagyobb X7-es 333 lóerős 40i változata 29,2 millió forinton nyit, és egy ilyen „fapados” alapmodell felextrázására sok-sok millió forintot el lehet még költeni. Az 530 lóerős M50i magyarországi kezdőára 37,1 millió forint, és ez esetben is számíthatunk arra, hogy az opciós listán beikszelt tételek jelentősen megnövelik a vételárat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.