Index – Tech-Tudomány – Érkezik a fagy Szibériából, ami arrafelé csak langy téli idő

általa megosztva admin
Kategória:



Nem kapjuk fel a fejünket, amikor azt halljuk, hogy alaposan lehűlt a levegő Szibériában, az északi félteke hatalmas fagyasztókamrájában. Az lenne a meglepő, ha nem így lenne. Oroszország Urálon túli tajgás-tundrás térségei a Föld összes szárazföldjeinek 9 százalékát teszik ki, és alaposan próbára szokta tenni mind a 39 millió lakóját. Nyáron például melegrekord született errefelé, 38 Celsius-fokot mértek Verhojanszkban.

Most pedig a szokásosnál is fagyosabb levegőről szólnak a hírek. Éjszakánként a legtöbb helyen -30, -40 fokot kell elviselni és a nappalok is dermesztőek.

a Szibéria keleti részén fekvő Jakutföldön még ennél is hidegebb van. Hétfő hajnalban -55, -50 fok közötti fagyot mértek, és nappal sem volt -50 foknál melegebb. Bejelentkezett megint Verhojanszk, kedd reggelre -56,2 fokra ébredtek a helyiek, a legmelegebb órákban -54 fokra enyhült a levegő.

Az északi sarkkörön túli Jakutföldön ez nem breaking news: a térség a Föld északi hidegpólusa, és két részén, Verhojanszkban és Ojmjakonban mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékleteit. Kettejük közül Ojmjakon a Föld leghidegebb lakott települése, 1933. február 6-án rekord hideg – 67,8 Celsius fokot mértek az akkor már meglévő meteorológiai állomáson. Nem kimondottan agrárkörnyék, a talaj ugyanis egész évben fagyott. A rövid nyár alatt sem olvad fel, pedig nem ritka a 30 fok feletti kánikula sem. Pedig júniusban 21 órán át „süt” a nap, decemberben csak három órát. Azt is kicsivel a horinzont felett teszi, olyan, mintha fel sem kelne. 

De kik élnek itt? Hányan bírják a 100 fokos hőingadozást?

Alig négyszáz embernek van állandó lakcíme Ojmjakonban, Verhojanszkot pedig több mint ezren nevezik szülővárosuknak. Utóbbi sok százéves történelmet is fel tud mutatni, mivel a kozákok már 1638-ban szálláshelyül választották a Földnek ezt a kies pontját, faerődítményt is  építettek a közelben, sőt, 1817-ben fatemplomot, ezzel kiérdemelve a közigazgatási székhely és városi rangot.

A hidegpólus dermesztő világát az utazási irodák is felfedezték. Egyre több turista kíváncsi a fogvacogtatóan különös tájra és próbálná ki, milyen lehet szó szerint majd’ megfagyni.

A napokban éppen Szibéria felől érkező légtömegek hoznak majd kiadós fagyokat nekünk is.

Habár Magyarországon jórészt a nyugati szelek uralkodnak, most a Skandinávia fölött örvénylő ciklon áramlási rendszere most észak felől vonzza be hozzánk a hideg levegőt.

Akár mínusz 20 fok is lehet derült, szélcsendes, vastagabb hóval borított tájakon hajnalban. A melegedő trenddel csökken ugyan a zord napok (napi minimumhőmérséklet -10 fok alatti) száma, de a kemény hideg nem számít rendkívülinek januárban. Az 1981-2010-es időszakban átlagosan 4 zord napunk volt januárban, decemberben két és fél, tudtuk meg Lakatos Mónikától, az országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértőjétől.

Ami nálunk hidegrekord, arrafelé csak unalmas téli középhőmérséklet

Mínusz 20 fok fel sem tűnik Jakutföldön. A gyerekek iskolába mennek, a lakók kerékpárral indulnak halat venni, sokan pedig megmártóznak a patakban, vagy valamelyik tavacskában.

Nekünk elég pár centi hó is, és leáll a teljes vasúti közlekedés, ahogyan az megtörtént 2008 január elején, az emlékezetes „hófrász” idején. 

Náluk mínusz 35 Celsius-foknál sem fagy le az élet, az iskola sem szünetel. Nekünk viszont ez az érték az eddigi abszolút hideg rekordunk (Miskolc-Görömbölytapolca, 1940. február 16.). A legnagyobb kilengéseket pedig Baján élték át (75,1 fokos éves hőingás).  

Mínusz 60 fokra azonban még Jakutföldön is felkapják a fejüket. Hozzászoktak ugyan a szélsőséghez, de őket is érinti a hipotermia jelensége, amikor a szervezet a végtagok kárára próbálja melegen tartani a létfontosságú belső szerveket, majd ahogy elfogy az energia, a test lassan kihűl. Ilyen hideget még a jó melegen felöltözött jakutok is legfeljebb 15 percig képesek túlélni a szabadban. 





Source link

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com