Magyarország 2021-től kezdve mintegy 6000 milliárd forintot hívhat le az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközén (Recovery and Resilience Facility – RRF) keresztül a járvány okozta károk enyhítésére ? derül ki a Deloitte Indexnek küldött közleményéből. A tanácsadó cég arról is tájékoztat, hogy
a források döntő részét az állam veheti igénybe, de a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv a vállalkozásoknak is jelentős szerepet szán.
A közleményben informálnak róla, hogy a járvány okozta károk enyhítésére hozta létre az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt. Ebből Magyarország mintegy 6000 milliárd forintot igényelhet.
A források elosztásának részleteit a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv fogalmazza majd meg.
A végleges tervet április végéig kell benyújtani, de várhatóan ennél hamarabb el fog indulni. A magyar elképzelések szerint
kilenc területen várható beavatkozás: demográfia és köznevelés, az egyetemek megújítása, felzárkózó települések, vízgazdálkodás, fenntartható zöld közlekedés, energetika (zöld átállás), átállás a körforgásos gazdaságra, digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában, egészségügy.
Ezeken a területeken a terv számos változást, de konkrét beruházásokat is tartalmaz.
Az is tudható, hogy
a területek leghangsúlyosabb része állami feladatokat céloz, így a legtöbb helyen állami kedvezményezettek lesznek, de nem kizárólagosan.
Bár a terv végrehajtásában az állami szereplőkön lesz a hangsúly, de közvetve vagy közvetlenül, körülbelül ezermilliárdos nagyságrendben várhatóan a vállalkozások is részesedni fognak az eszközből. Emiatt, különösen a fenntartható növekedés és a kutatásfejlesztés területén, a vállalkozások is hozzájárulhatnak a kárenyhítéshez
? dr. Márkus Csaba, a Deloitte partnere.
Az RRF egy részét hitelként, egy másikat pedig vissza nem térítendő támogatásként kapja Magyarország, ám azt még nem tudni pontosan, hogy a végső kedvezményezettek milyen feltételekkel tudják majd felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Megfogalmazott céljait mindenesetre 2026-ig érné el Magyarország és eddigre szeretné elkölteni a neki szánt forrásokat is.
Az Európai Parlament két szakbizottsága hétfőn szavazott az erre vonatkozó jogszabályról.