Autó: Testvérharc: elektromos és benzines Mazdákat eresztettünk egymásnak

általa megosztva admin
Kategória:


Történetünk 2018 végén kezdődik, amikor is a Mazda bemutatta teljesen új fejlesztésű kompakt 3-as modelljét, ami konkrétan így mutat:




Egy évvel később megérkezett a szabadidőautó kivitel, amit CX-30 névre kereszteltek:




Most pedig itt a legújabb változat, az eredeti 3-asra már csak nyomokban utaló MX-30, ami a japán gyártó első tisztán elektromos hajtásláncú modellje. És történetesen egy, a CX-30-cal centiméterre megegyező méretű kompakt SUV.




Mi most utóbbi két Mazdát eresztettük egymásnak, vagyis következzék a CX-30 és az MX-30 összecsapása.




CX-30 vs. MX-30


©





Minden négyzetcentiméterbe beletenni valamit

Mivel a befoglalóméretek tökéletesen megegyeznek egymással, a parkolókban mindkét modell ugyanakkora helyet igényel magának. A megjelenés tekintetében viszont hatalmasak a különbségek: míg a CX-30 vonalvezetése harmonikusabb és könnyebben emészthető, addig az MX-30 tervezői igyekeztek minden egyes négyzetcentiméterbe egy kis különcséget vinni.







A szerényebb hűtésigény miatt a villanyautón kisebb lett a hűtőrács, viszont vaskosabb a fényszóró, és hasonló módon a hátsó lámpák is méretesebbek lettek. Az oldalnézetet mindkét esetben a vaskos fekete műanyag elemek határozzák meg, a kerékjárati ívek az MX-30-on szögletesre lettek rajzolva.







Utóbbi modellen vaskosabbak a hátsó lámpák és értelemszerűen nincsenek kipufogóvégek, a C-oszlopot pedig az ezüst csíkba illesztett Mazda felirat teszi hangsúlyossá, ami előtt egy szolíd Electric felirat utal a trendi hajtásláncra.




MX-30 vs. CX-30


©





Szálljunk be!

A CX-30 hagyományos ajtókat kapott, az MX-30-on viszont úgy kell kinyitni az ajtókat, mintha egy szekrényt nyitnánk ki. Mindenképpen egyedi megoldás, praktikusnak azonban egyáltalán nem mondható, már csak amiatt sem, mert a hátsó ajtók kizárólag az elsők nyitását követően tárhatók ki. Hagyományos B-oszlop nincs, így a hátsó ajtó első biztonsági övet is felvonultató elsőre részét vastagra kellett tervezni.

A hátsó ablakok nem ereszthetők le és rendkívül kicsik, a bunkerérzés garantált. Hátulról kiszállni nem egyszerű, a sofőrülést két gomb lenyomásával lehet előre küldeni. Mindkét autó ötszemélyes, a helykínálat nagyjából megegyezik egymással.













A CX-30 műszerfala és középkonzolja teljesen hagyományos kialakítású, a felhasznált anyagok remek minőségűek, a sofőr és első utasa pillanatok alatt otthon érezheti magát. Az MX-30 belterét a környezettudatosság jegyében újrahasznosított anyagok, illetve parafa uralja.







A lebegő kialakítású széles középkonzol sok helyet elrabol és értehetetlen, hogy miért került hatalmas váltókar az amúgy váltó nélküli villanyautóba. A váltókar egyébként az automataváltós CX-30-ban is jókora és mechanikus működtetésű, a hatfokozatú egység modernnek semmiképp sem mondható.







A CX-30 hátsójába 430 liternyi csomagot lehet behelyezni és az ülések ledöntésével 1406 literesre növelhető a tér:







Az MX-30 csomagtartója 341-1146 liternyi pakkot képes magába nyelni:







Benzin vs. áram

A CX-30 a kezdeti időkben 122 lóerős hagyományos benzines, illetve 180 lóerős kicsit benzines-kicsit dízelszerű változatban volt kapható. Újdonság a tesztautónkban is lévő és a többi kivitelhez hasonlóan 2 literes 4 hengeres egység, mely egyfajta arany középutat képvisel a maga 150 lóerős teljesítményével.

A G150-es kivitel 1,5 másodperccel kevesebb idő, konkrétan 9,1 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100-ra, mint a G122-es kistestvére, de csak akkor, ha a kiváló kapcsolásérzetű kéziváltóval rendeljük. A 750 ezer forintos felárú régimódi automata egység 10,4 másodpercre rontja le a gyorsulást, illetve itt jegyzendő meg, hogy a G150 sajnos csak és kizárólag a fogyasztásra rossz hatással lévő összkerékhajtással rendelhető. A végsebesség váltótól függően 193-195 km/h.







Az MX-30 Hitachi villanymotorja 145 lóerőt ad le, a 271 Nm-es nyomaték pedig jelentősen nagyobb a benzines testvérmodell 213 Nm-es értékénél. Emiatt és a villanyautók közismerten zéró reakcióideje miatt a villany-Mazda sokkal jobban ugrik a gázpedál lenyomására, az előzések gyerekjáték egyszerűségűek.

Az erő csak az első kerekekre érkezik meg, a 0-100-as gyorsulás szintideje 9,7 másodperc, a végsebesség pedig a hatótáv maximalizálás érdekében 140 km/h-ra van korlátozva. A Panasonic gyártmányú akkumulátor 310 kilogrammos, és az MX-30 a maga 1720 kilogrammos tömegével 400 kilogrammal nehezebb a CX-30-nál. Vezetés közben ezt nem igazán érezni, a felfüggesztés kiválóra, bár egy picit talán túl feszesre sikeredett, a tömegközéppont kellemesen alacsonyan került.







Nagyon furcsa a motortér felől hallható szintetikus motorhang, ami nem elektromos ciripelés, hanem egyfajta furcsán elfojtott, nagyon távolról érkező belsőégésű dörmögés. Ezt a hangot egyszerűen nem tudjuk hova tenni egy elektromos autóban, aminek az lenne az egyik előnye, hogy a legnagyobb csendben lehet vele közlekedni. Vagy ha már van ilyen feature, jó lenne kikapcsolhatóvá tenni.

Nincs változtatható üzemmód, a megszokottól eltérően nem lehet Eco, Normal és Sport között kapcsolgatni, ez azonban egyáltalán nem hiányzik. A kormány mögötti fülekkel logikusan nem váltani lehet, hanem egyes riválisokhoz hasonlóan azt tudjuk állítani, hogy lassításkor milyen erős legyen az energiavisszanyerés, illetve a motorfék. Mindezt öt fokozatban tehetjük meg.







Fogyasztás, hatótáv

A benzines Mazdával 7,5 literes fogyasztási értéket mértünk. 370 forintos literárral számolva ez azt jelenti, hogy 100 kilométert mintegy 2800 forintból lehet megtenni, míg az 51 literes üzemanyagtartály 680 kilométeres hatótávot tesz lehetővé.

Az elektromos testvérmodell 35,5 kWh-s telepe a WLTP-szabvány szerint kereken 200 kilométeres hatótávot biztosít, és a villanyautók szempontjából ideális, nagyrészt 20 Celsius fok körüli tesztidőszakban ezt pont hozta is a technika. Nyári kánikulában, és főleg téli zimankóban ennél kevesebbre, mintegy 170-180 kilométerre lehet számítani. A motortér nem véletlenül kong az ürességtől, ide ugyanis a későbbiekben kívánságra egy kis Wankel-motort szerelnek majd, ami a hatótávot 700 kilométerre növelheti.







Otthoni áram esetén 37,50 forintos kWh díjjal számolva 100 kilométert körülbelül 660 forintból, vagyis mintegy 1,8 liter benzin árából lehet megtenni. Ha nem tudunk otthon tölteni, akkor 100, illetve 280 forintos kWh díj esetén 100 kilométer költsége 1780, illetve 4970 forintra jön ki.

Normál otthoni fali dugalj esetén közel 15 óráig tart egy teljes töltés. AC fronton sajnos csak 6,6 kW-os teljesítményt kapunk az elvárható 7,2-11 kW helyett, ami azt jelenti, hogy egy 20-80 százalékos töltés körülbelül 3 óra alatt oldható meg. Az 50 kW-os DC-töltés sem különösebben gyors, miközben nem egy rivális már 100 kW-ot tud, igaz a relatíve kis kapacitású akkumulátor miatt ez bocsánatos bűn. A töltést akár a távolból is figyelemmel kísérhetjük, amiben a MyMazda alkalmazás van segítségünkre, és az applikációval akár a légkondit is távvezérelhetjük.







Konklúzió, árak

A Mazda CX-30 egy kiválóan átgondolt kompakt szabadidőautó, ami ugyan nem fogyaszt túl keveset és az automataváltója is messze van a tökéletestől, de még így is nagyon szerethető. A Mazda megtehette volna, hogy szimplán elektromos hajtásláncot szerel a CX-30-be, de a praktikum és az átgondoltság helyett ezúttal inkább az extravaganciára szavazott és megalkotta az enyhén megosztó MX-30-at. A választás joga a miénk.

A 150 lóerős, Plus felszereltségű, összkerekes CX-30 alapára 9,77 millió forint. A CX-30 122 lóerős alapmodellje 8,12 millió forintos áron kelleti magát, a hasonló teljesítményű Mazda 3 indulóára pedig 7,69 millió forint. Jó vétel lehet a benzin/dízel “csodamotorral” szerelt 180 lóerős elsőkerekes és GT felszereltségű CX-30, melynek alapára 9,21 millió forint.




MX-30 vs. CX-30


©





A 145 lovas MX-30 10,39 millió forintos listaára a 2,5 millió forintos állami támogatással 7,89 millió forintra szelídíthető, ami így már nem is hangzik rosszul, már amennyiben beérjük például a 200 kilométeres hatótávval.

Az MX-30 már alapáron egész jól felszerelt, van benne többek közt adaptív tempomat, HUD, LED-fényszóró és tolatókamera is. A 11-12 millió forintos drágább kivitelek extrái közé tartozik többek közt a 150 W-os töltőaljzat, a kulcs nélküli indítás, a fűthető szélvédő és ülés, az elektromos ülésállítás, illetve a parafa-díszítés.

A látványos Soul Red Crystal vörös fényezés felára a CX-30 esetében 210 ezer forint, az MX-30-at viszont nem kevesebb mint 640 ezer forint ellenében kérhetjük ilyen színben.







Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.





Source link

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com