hírek

• Megállapodtak arról, hogy megépül kormányzati finanszírozásban a budai fonódó villamos műegyetem rakparti szakasza, kibővítik a fonódó hálózatot
• Megkapta a kormány a fővárostól a Közlekedési Múzeum építéséhez a terveket, koncepcióját
• Megindítják a 2021-2027 egyeztetést a fejlesztési ciklusra vonatkozóan, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg
• Az 55 milliárdos csomagról nem született döntés
• A Lánchíd felújításának átvállalása nem került szóba, nem kezdeményezte a főváros
• Nem értettek egyet a nagykörúti forgalmi rend megtartásával, hosszú távú alkalmazásával

Nem értett egyet a főváros és a kormány csütörtökön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén a Liget-projekt kapcsán. Ahogy Fürjes Balázs elmondta, bár amellett érvelt a kormány, hogy épüljön tovább a giga-beruházás, hiszen azzal újabb zöld felületekhez, egy új „városrészhez” jut Budapest, a főváros delegációja nem fogadta el a kormány javaslatát.

Bejelentették, hogy a kormánytól megkapja a főváros a még a Tarlós-érában beígért 6 milliárd forintot a Széchenyi Lánchíd felújítására, ezt azonban szigorú feltételekhez köti, akkor utalja a pénzt, ha már csak ez a rész hiányzik a befejezéshez.  Továbbá, ha a főváros vállalja, hogy 18 hónapnál hosszabb ideig nem korlátozza a forgalmat a rekonstrukció miatt. 

A rakpart mehet

Egyetértettünk a pesti rakpart megújításában megerősítettük azokat az elveket, amiket még Tarlós István terjesztett a tanács elé, kétszer egy sávban lesz gépkocsi, de nagyobb teret szeretnénk adni a gyalogos és kerékpáros forgalomnak, hogy a kerékpárosok is birtokolhassák a teret, kellemesebb városi tér legyen a rakpartokból ? jelentette ki Fürjes Balázs.

A rozsdaövezetek esetében a kormány elfogadta a főváros azon kérését, miszerint a városvezetés is beleszólhasson abba, hogy ezekben a városrészekben mennyire indokolt egy-egy beruházás, városépítészeti szempontból mennyire visszás.

„Úgynevezett véleményezési jogot kért a főváros a rozsdaövezetek kijelölésénél”

? mondta.

A kerület beruházást hajtana végre egy ilyen övezetben, de a kormánynak nincsen kellő rálátása a projektre, a főváros véleményezheti annak hasznát, előnyeit, hátrányait. 

Vica versa

Jóformán hivatalba se lépett Karácsony Gergely, már bőven ment a sárdobálás a főváros és a kormány között, hogy Tarlós István ex-főpolgármester mekkora adósságállománnyal adta le a kulcsot a ciklus végén és ez mennyire csökkenti a városvezető mozgásterét, így azt, hogy mennyi pénzt tud kiemelt projektekre, felújításokra elkölteni.

Fejlesztési adósság-állományt igen, de működési adósságot nem

? ezt maga Tarlós István jelentette ki a Hit Rádióban nemrég azzal kapcsolatban, hogy mennyi adóssága volt Budapestnek, amikor leköszönt. Hozzátette: ezzel szembe 73 milliárd működési adóssággal vették át anno a fővárost Demszkyéktől, azóta befejezték az M3-as metrót, a Margit híd felújítását, építettek 400 kilométer csatornát, elkészült a fonódó villamos, és előkészítették a Lánchíd felújítását.

A kormányzati retorika többnyire az, hogy Karácsony Gergely a Tarlós-érában megkezdett beruházások babérjait aratja le (ül rajta), illetve sok milliárd forintra tehető azoknak a beruházásoknak a száma, amik kormányzati támogatással zajlanak, de elsősorban a fővárosiak érdekét szolgálják, ilyen például a hármas metró felújítása. Fürjes Balázs csütörtökön a Pénzügyminisztériumban (PM) tartott sajtótájékoztatóján ? ami lényegében a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülését harangozta be ? ennél is tovább ment, szerinte azt a látszatot próbálja megteremteni a városvezetés, hogy

?van a hatalmas, erőszakoskodó kormány, vele szemben pedig a kicsi tehetetlen önkormányzat.?

Ők együttműködésre törekszenek, a múltat, hogy milyen adóssághalmaz maradt rá Karácsonyra meg kár is vitatni, hiszen ? a PM kimutatása szerint ? 2010 óta az Orbán-kabinet már átvállalt 375,6 milliárd forint adósságot Budapesttől, az elmúlt évtizedben megvalósult közel 2,1 milliárd forint értékben állami fejlesztés, folyamatban van továbbá 4,2 milliárd forintnyi fejlesztés állami költségvetési és EU forrásból, közel duplájára emelkedtek az iparűzési adóbevételek, 2021-ig lényegében kivételezett helyzetben van a főváros, mivel csak Budapest kap működési támogatást a közösségi közlekedésre. Összességében stabil alapokon, 2010-hez képest lényegesen nagyobb mozgástérrel bír, mint 2010-ben. Erre csak ráerősít a kormány szerint az, hogy idén stabilról pozitívra javította Budapest adósosztályzati besorolását a Moody’s.

A kormány szerint Budapestnek körülbelül 200 milliárd forintnyi tartaléka van, amelyben 40 milliárd készpénz, 160 milliárd meg állampapír. ?Ez egy gyermekes számháború, most nem tudok már másképpen fogalmazni? ? Karácsony Gergely főpolgármester értékelt így az Infórádiónak.

Szerinte

?nagyjából olyan 35-40 milliárd forint az, ami olyan fejlesztéseknek az önrésze, amelyeket a fővárosi önkormányzat dedikáltan ezekre a célokra kapott.

Ezek a fejlesztések tartalékaként vagy fedezeteként szerepelnek. Ennek egy jelentős része az Európai Fejlesztési Banktól érkezett fejlesztési hitel, amit szintén csak fejlesztési célra lehet fölhasználni, illetve, hogy úgy mondjam, minden háztartásban a hó elején, amikor megjön a fizetés, akkor viszonylag sok pénz van, a hó végén, amikor már ki kell fizetni a rezsiszámlát, akkor meg kevés. Tehát erre azt tudom mondani, hogyha megnézzük, hogy mennyi pénz van a főváros számláján, meg mennyi van az államháztartás vagy a központi költségvetés számláján, akkor nagyjából 1:100?.

Mikről vitáznak?

Ahogy az Index megírta, az egyik konfliktusos téma a Városliget ügye (a főváros gyakorlatilag építési tilalmat vezetett be a Városligetben.), de hangos csörte kísérte a Lánchíd felújításának kérdését is, illetve a budapesti biciklis-autós közlekedés kapcsán is eltérőek az álláspontok a főváros és a kormány között.

(Borítókép: A Liget Budapest projekt keretében készülő Néprajzi Múzeum építési területe 2020. szeptember 11-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)