Index – Belföld – 358 utas elmondta, milyen menetrendet szeretne

Posted by admin



A két civil szervezethez összesen 358 észrevétel érkezett egy májusban indított menetrendi egyeztetés keretében, egy kiszivárgott tervezetre reagálva. Mint közleményükben leírták, az érkezett reakciókból egyértelmű kép rajzolódik ki: az utasok nem értenek egyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium bármiféle menetrendi bővítést a spórolás jegyében ellenző politikájával, helyette több éve, évtizede fennálló problémákra szeretnének megoldásokat látni.

Van, akit teljesen elriaszt a vasúti közlekedéstől, hogy Budapestről a vidéki nagyvárosok jelentős részébe már este 8 előtt elindul az utolsó vonat. Többek között Szegedre, Sopronba, Szombathelyre, Pécsre, Záhonyba szeretnének sokan később is eljutni.

A Szerencs–Sátoraljaújhely-vonal használói azt várták a vasútvillamosítástól, hogy gyorsabban juthatnak el Budapestre, ehhez képest a kiszivárgott tervezet szerint minden közvetlen sebesvonat megszűnne. Az utasokkal egyetértve a jelenleg csak Miskolcig közlekedő intercityk meghosszabbítását javasolja a két szervezet Sátoraljaújhelyig.

Többen panaszolták, hogy a felújításra elköltött százmilliárdok ellenére érdemben nem csökkenne a menetidő vagy nőne a járatsűrűség a hatvani és a pusztaszabolcsi vasútvonalakon. Ezért a két szervezet zónázó menetrendi struktúrát, kevesebb helyen megálló egri gyorsvonatot és kétóránként Kaposvár, Gyékényes felé induló IC-t kért a döntéshozóktól.

Az észrevételt írók döntő többsége egyetért a tervvel, mely szerint az Esztergom–Komárom-vonalon közlekedő vonatok számát jelentősen növelnék, de van, aki még a kétóránkénti követést is kevésnek tartja. A Közlekedő Tömeg Egyesület minden regionális vasútvonalon kínálati ütemes menetrend bevezetését javasolja, hiszen naponta kettő-négy vonatpár szinte senkinek nem jelent valódi alternatívát az autóval vagy a helyközi buszokkal szemben.

Jelenleg is közlekedő vonatok összekötésével vagy meghosszabbításával már decembertől elindíthatóak lennének olyan interregionális viszonylatok, melyekkel átszállás nélkül, Budapestet elkerülve lehet utazni a különböző megyében fekvő vidéki városok között.

A Közlekedő Tömeg szerint Magyarországon a regionális és távolsági közösségi közlekedés közszolgáltatásként üzemel, finanszírozása jelentős részben a központi költségvetésből történik, ezért a demokrácia alapelveivel ellentétes, hogy a vasúti menetrend tervezéséből az ITM és a MÁV-Start kizárja a lakosságot és az önkormányzatokat is, a változtatások hátterében pedig objektív szempontok helyett a politikusok és a cégvezetők hatalmi játszmái állnak. A minisztérium és a vasúttársaság között húzódó ellentétnek köszönhető, hogy az új menetrendet sokszor az utolsó utáni pillanatban hirdetik ki.

Álláspontjuk szerint az ország egész területére kiterjedő, legalább 15 éves távú regionális és távolsági közösségi közlekedési koncepciót kell készíteni. Az adott év decemberétől érvényes vasúti menetrend tervezetét legkésőbb júliusban közzé kell tenni, továbbá az illetékeseknek lehetőséget kell rá adniuk, hogy az utasok és az önkormányzatok véleményezhessék azt. 

A 358 észrevétel annak a menetrendi egyeztetésnek keretében érkezett, melyet májusban indított a Közlekedő Tömeg Egyesület és a Magyar Közlekedési Klub, megelégelve, hogy Magyarországon a vasúti menetrend tervezése évtizedek óta zárt ajtók mögött, a lakosság teljes kizárásával történik. Egy tavasszal kiszivárgott tervezetre várták a véleményeket.

Az utasvéleményeket a megfogalmazott igények alapján csoportosítottak és vonalanként röviden összefoglaltak, majd a két civil szervezet menetrendi javaslataival együtt továbbították

  • a közszolgáltatást megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM),
  • a menetrendek szerkesztésében részt vevő Közlekedéstudományi Intézetnek és
  • a vonatokat üzemeltető MÁV-Startnak.





Source link