google-site-verification=PtjQs7Jg5omM41sTZDXK4H_QipQn6vTy4c0SJnkqixk

Index – Belföld – Ezt is ki találja ki? Ez is üres, meg az is üres

Posted by admin


(A vasúti mellékvonalak ritkítása apropóján írt riportsorozatunk első részében megnéztük, milyen az élet Nagyatádon, ahol naponta csak egyszer áll meg a vonat, a második részben pedig a tíz éve bezárt Szilvásvárad–Putnok-vonalat jártuk be, míg a harmadik részben a Komló–Dombóvár-vonal üres vonatain utaztunk. Éppen szerdán derült ki, hogy mostantól a Volánbusz tulajdonosa a MÁV.)

„Amíg én élek, addig fog állni ez a vasúti őrház is, utána széthordják, ez történt máshol is. A göncruszkait szlovákok vették meg, a vilmányit lebontották, a többiben nem is laknak már. Nem is olyan régen pedig volt itt szolgálat és jegykiadás is” – mondta Magda néni a viharvert zsujtai őrház előtt, egy szusszanásra megszakítva virágoskertje kapálgatását.

Közel ötven éve, 1971 óta lakik itt, elég sok mindent látott az Abaújszántó–Hidasnémeti-vonal múltjából.  Valamikor ő is a vasútnál dolgozott pénztárosként, még mindig emlegeti, hogy innen 1 forint 10 fillér volt a jegy Hidasba, 18 forint Miskolcra de mára ez is csak olyan nosztalgikus része a múltnak, mint az utasokkal zsúfolásig megtelt gőzösök, amik még az 1970-es években is jártak a vonalon. Zsujtán se ül már fel nagyon senki vonatra. A jegypénztárat is elfoglalták a fecskék. „Akik vonattal jártak, azok már meghaltak, vagy olyan öregek, hogy már nem járnak sehova, a fiataloknak meg már mind autója van” – adott egyszerű magyarázatot Magda néni az üres járatokra.

Egy másik ok, hogy a vágány, mintha megrettenne a falutól, éppen Zsujta előtt vesz éles kanyart, a külterületen lévő megállóból nem is látszanak a házak, több mint egy kilométerre van a faluszéle. De Zsujtán kívül majd minden falu elmondhatja magáról a vonalon, hogy úgy van vasútja, hogy igazából nincs is. A Szerencsről induló szárnyvonalat 1909-ben adták át elég sok kompromisszum árán. A vidék földtulajdonosaival nehezen ment az egyezkedés, nem sikerültek úgy a kisajátítások, hogy egy ideális vonalat lehessen kijelölni, így a legtöbb helyen jóval a falun kívülre kerültek a megállók. A Korlát–Vizsoly nevű Korláttól és Vizsolytól is messze van, de a vonal rekordere a Fony megálló, ami négy kilométerre van a nevét viselő falutól. Van, aki szerint ezek után bármi másnak is lehetne hívni ezt a megállót. Nem csodálkoztunk, hogy mindenhol azt mondták, egyszerűbb buszra szállni, ami bejön a faluba, mint kimenni a vonathoz. A legtöbb helyinek csak gyerekkori emlék a vonatozás. 

A mostani helyzet furcsasága, hogy aki netalán vonatozni akar, az is busszal megy. A Miskolc–Hidasnémeti-vonalon éppen szünetel a közlekedés autópályaépítés és a vasútvonal felújítása miatt, így a Kassa felől érkező nemzetközi InterCityket az abaújszántói vonalra terelik, hogy megállás nélkül Szerencsen át menjenek Miskolcra. Ennek a pótmegoldásnak lett az áldozata a napi egyetlen vonatpár is. Nincs kitérővágány, így a hajnalban érkező IC úgy kap szabad pályát, hogy a személyvonat helyett pótlóbusz közlekedik. 

Az abaújszántói állomáson a hajnali derengésben egyetlen ember várakozik, egy húsz év körüli fiú pöfékel egy padon. De ő sem Hidasnémeti felé tart, a Szerencsből befutó, majd oda visszamenő vonatra vár, aminek fejből fújja a menetrendjét. Úgy tudja, azért kezdtek el újra vonatok járni hidasnémeti felé, mert már valakik elkezdték lopkodni a síneket, és aztán ez lett a visszatartó erő.

Ez a vonal is megélte már a bezárást, 2009 decemberétől egy évig szünetelt itt a személyszállítás, utána napi két vonatpárral állt vissza a közlekedés. Abaújszántóról reggel ötkor és délután háromkor, Hidasnémetiből 6:12-kor és 16:12-kor indultak vonatok. A járványügyi menetrend aztán csak a hajnali járatot hagyta meg.

Abaújszántón egyetlen férfi szállt át a pótlóbuszra, azt mondta, gyakran jár ezen a vonalon, olykor egyedüli utas, jobbára csak a Hidasnémeti közelében lévő falvakban, Göncön, Göncruszkán szálltak még fel, hogy aztán Encs vagy Miskolc felé vegyék az irányt. Igaza is lesz, Göncruszkán még hárman felültek a buszra. „Nem lehet mondani, hogy elhanyagolnák ezt a vonalat, az abaújszántói állomást is nemrég újították fel, a pályát is karban tartják, de nincs munka errefelé, legfeljebb néha barackszedés, ki járna vonattal. A falvak is kipusztulnak, az ide átköltőző és innen munkába járó szlovákok veszik meg a házakat, azok így nem omlanak össze” – mondta az abaújszántói utas. 

A falvakon átutazva azt éreztük, hogy a legnagyobb munkaadók, most az önkormányzatok, mindenhol közmunkásokat látni az utcákon. Éles kontraszt a pályázati pénzekből felhúzott stílusos középületek, és a düledező házak között. Egyszerre mutat szegény és módos képet a vidék. Ahogy Pozsony közelében, itt is kezdenek elszlovákosodni a határmenti magyarországi falvak. Kassán vagy a kenyheci ipari parkban dolgozó szlovákok és szlovákiai magyarok vesznek házakat, mert jóval olcsóbb itt nekik az élet, mint a határ másik oldalán. A magyarországi részen meg megállt az idő, a térség számos nagyfoglalkoztatója összeomlott, és még mindig ezt nyögi a régió.  

„Tönkretették a munkahelyeket, Antall Jóska idején, a rendszerváltáskor. Önellátó volt az ország, nem kellett behozni semmit, mindent meggyártottak itt. Tönkretették a cukorgyárat Szerencsen, aztán a csokoládégyárat is, vagonszámra vitték be innen a földekről a cukorrépát. Tállyán volt aszfaltkeverő, a vasgyárat bezárták Diósgyőrben. Még a lépcsőn is ültek az emberek, pedig akkor nem olyan vonatok jártak, mint ez a Bizi (itt így hívják a Bz motorvonatot), hanem rendes, nagy szerelvények, amit gőzösök húztak. Akkoriban még volt közlekedés, négy vonat járt fel, négy meg le, plusz a tehervonatok”  – mondta nekikeseredetten egy hatvan körüli gönci férfi. 

„Olyan, mintha a mi vidékünkről elfeledkeztek volna, innen elmennek a fiatalok” – mondta egy látássérült férfi, aki Hidasnémetiből buszozik az abaújszántói munkahelyére, ahol a térség egyik nagyobb munkaadója, egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég.

A hidasnémeti állomáson teljesen összekeveredik a busz és a vasút. Egy sofőr odaszólt egy vasutasnak, hogy a buszok kerekeit is ütögesse végig a kalapáccsal, majd egy piros kalapos MÁV-tiszt indította a pótlóbuszt. És ekkor élesbe váltott a MÁV és a Volán versenye, hiszen egyszerre gördült ki a parkolóból a Hidasnémeti–Abaújszántó viszonylaton közlekedő busz és a pótlóbusz is. Aradi kolléga ez utóbbin utazott, egy darabig tapadtunk a pótlóbuszra, de utána szem elől veszítettük. Abaújszántóig tízperces előnyt hozott össze a beugrós busz, amire ráadásul száz forinttal olcsóbb a jegy, mint a Volán-járatra. Ki merné állítani ezek után, hogy nem versenyképes a vonat? A buszra heten szálltak fel, a pótlóbuszon összesen hárman zötyögtek a vesekőrázó, kátyús utakon. 

„Ezt is ki találja ki? Ez is üres, meg az is üres. Felesleges pénzköltés, üresen egy is el tud menni” – mondta korábban idézett gönci emberünk. Ez az együttállás valószínűleg csak ideiglenes, 5:50-ről került későbbre a busz az átépítések miatt.

A látássérült utas, már az sem értette, hogy miért indították újra a vasutat 2010-ban, hiszen korábban sem utaztak már sokan rajta. Neki a busz kényelmesebb, és nagyra értékeli, hogy baráti a viszony a sofőrökkel, jeleznek neki, ha nem veszi észre, hogy az ő járata érkezett a megállóba. „Télen, amikor hordja a havat a szél, a vonat biztosabb, de hát már régen volt olyan tél is, amikor nagy hó lett volna” – próbált a vasút mellett is felhozni valami érvet.

A szárnyvonal még a turizmusba kapaszkodhatna, hiszenaz egész vonalon történelemkönyvekből ismerős nevek Vizsoly, Gönc, Boldogkőváralja sorakoznak, és Tokaj-Hegyalja közelsége is segíthet, és ahogy egyik olvasónk is írta, ez az ország egyik legszebb vasútja. Van is ebben igazság, bele lehet feledkezni a méltóságteljes zempléni vulkáni kúpok vagy éppen a meseszerű Boldogkő várának látványába, még a pótlóbuszból is. A boldogkőváraljai állomás egyébként az országos Kéktúra egyik pecsételőhelye is, sok turistának lenne kiinduló- vagy éppen végpontja, ha emberi időben lehetne vonatozni oda. „Két-három éve tavasztól őszig járt egy délelőtti járat hétvégenként, amivel én és sok más turista is Nyíregyházától vasúton körülbelül 1 óra 40 perc alatt ott lehettünk Boldogkőváralján. Miért nem hagyták meg ezt is, egyszerűen érthetetlen. A mostani buszközlekedés arra kriminális, minőségen aluli, számos átszállással” – írta a többször arra kiránduló Sándor. Nemcsak a helyiek panaszkodnak, egy boldogkőváraljai nő azt mondta, hétvégén busszal szinte normális időben elhagyni a falut, ha mondjuk Miskolcra akar bejutni, és még haza is akar érni aznap délután.

Hogy szezonális járatokkal is érdemes próbálkozni, arra éppen Szlovákia jó példa, a hónap elején tíz olyan mellékvonalon indítottak járatokat, amelyek a napi közlekedés szempontjából már nem jelentősek, viszont gyalogos és kerékpártúra útvonalak érhetőek el velük. A Szlovák Vasúttársaság ellentétes logikával működik, mint a magyar, ott a koronavírus-járványra hivatkozva nem ritkítják, hanem sűrítik a vonalakat, ezzel is ösztönözve a polgáraikat a belföldi turizmusra. 

Vizsoly polgármestere, dr. Palotás András szerint is érdemes lenne sűríteni legalább a nyári szezonban a vonatokat az abaújszántói vonalon. Azt mondta, előbb megvárják, hogy mit is akar a MÁV, milyen adatokból dolgozik, és utána érdemes bármit is lépniük. Úgy vélte, hogy ha érdemes, könnyen kistérségi szintre tudják hozni a környék polgármestereivel a vonat ügyét. Szerinte azt is meg kell nézni, hogy a Volán-járatokkal hogyan lehetne elérni a távoli vasúti megállókat. 

Ez jelen pillanatban tökéletesen megoldott az augusztus közepéig járó pótlóbuszokkal, csak éppen a vonatozás élménye veszik el. 





Source link