Index – Belföld – Ezt is ki találja ki? Ez is üres, meg az is üres

általa megosztva admin
Kategória:


(A vasúti mellékvonalak ritkítása apropóján írt riportsorozatunk első részében megnéztük, milyen az élet Nagyatádon, ahol naponta csak egyszer áll meg a vonat, a második részben pedig a tíz éve bezárt Szilvásvárad–Putnok-vonalat jártuk be, míg a harmadik részben a Komló–Dombóvár-vonal üres vonatain utaztunk. Éppen szerdán derült ki, hogy mostantól a Volánbusz tulajdonosa a MÁV.)

„Amíg én élek, addig fog állni ez a vasúti őrház is, utána széthordják, ez történt máshol is. A göncruszkait szlovákok vették meg, a vilmányit lebontották, a többiben nem is laknak már. Nem is olyan régen pedig volt itt szolgálat és jegykiadás is” – mondta Magda néni a viharvert zsujtai őrház előtt, egy szusszanásra megszakítva virágoskertje kapálgatását.

Közel ötven éve, 1971 óta lakik itt, elég sok mindent látott az Abaújszántó–Hidasnémeti-vonal múltjából.  Valamikor ő is a vasútnál dolgozott pénztárosként, még mindig emlegeti, hogy innen 1 forint 10 fillér volt a jegy Hidasba, 18 forint Miskolcra de mára ez is csak olyan nosztalgikus része a múltnak, mint az utasokkal zsúfolásig megtelt gőzösök, amik még az 1970-es években is jártak a vonalon. Zsujtán se ül már fel nagyon senki vonatra. A jegypénztárat is elfoglalták a fecskék. „Akik vonattal jártak, azok már meghaltak, vagy olyan öregek, hogy már nem járnak sehova, a fiataloknak meg már mind autója van” – adott egyszerű magyarázatot Magda néni az üres járatokra.

Egy másik ok, hogy a vágány, mintha megrettenne a falutól, éppen Zsujta előtt vesz éles kanyart, a külterületen lévő megállóból nem is látszanak a házak, több mint egy kilométerre van a faluszéle. De Zsujtán kívül majd minden falu elmondhatja magáról a vonalon, hogy úgy van vasútja, hogy igazából nincs is. A Szerencsről induló szárnyvonalat 1909-ben adták át elég sok kompromisszum árán. A vidék földtulajdonosaival nehezen ment az egyezkedés, nem sikerültek úgy a kisajátítások, hogy egy ideális vonalat lehessen kijelölni, így a legtöbb helyen jóval a falun kívülre kerültek a megállók. A Korlát–Vizsoly nevű Korláttól és Vizsolytól is messze van, de a vonal rekordere a Fony megálló, ami négy kilométerre van a nevét viselő falutól. Van, aki szerint ezek után bármi másnak is lehetne hívni ezt a megállót. Nem csodálkoztunk, hogy mindenhol azt mondták, egyszerűbb buszra szállni, ami bejön a faluba, mint kimenni a vonathoz. A legtöbb helyinek csak gyerekkori emlék a vonatozás. 

A mostani helyzet furcsasága, hogy aki netalán vonatozni akar, az is busszal megy. A Miskolc–Hidasnémeti-vonalon éppen szünetel a közlekedés autópályaépítés és a vasútvonal felújítása miatt, így a Kassa felől érkező nemzetközi InterCityket az abaújszántói vonalra terelik, hogy megállás nélkül Szerencsen át menjenek Miskolcra. Ennek a pótmegoldásnak lett az áldozata a napi egyetlen vonatpár is. Nincs kitérővágány, így a hajnalban érkező IC úgy kap szabad pályát, hogy a személyvonat helyett pótlóbusz közlekedik. 

Az abaújszántói állomáson a hajnali derengésben egyetlen ember várakozik, egy húsz év körüli fiú pöfékel egy padon. De ő sem Hidasnémeti felé tart, a Szerencsből befutó, majd oda visszamenő vonatra vár, aminek fejből fújja a menetrendjét. Úgy tudja, azért kezdtek el újra vonatok járni hidasnémeti felé, mert már valakik elkezdték lopkodni a síneket, és aztán ez lett a visszatartó erő.

Ez a vonal is megélte már a bezárást, 2009 decemberétől egy évig szünetelt itt a személyszállítás, utána napi két vonatpárral állt vissza a közlekedés. Abaújszántóról reggel ötkor és délután háromkor, Hidasnémetiből 6:12-kor és 16:12-kor indultak vonatok. A járványügyi menetrend aztán csak a hajnali járatot hagyta meg.

Abaújszántón egyetlen férfi szállt át a pótlóbuszra, azt mondta, gyakran jár ezen a vonalon, olykor egyedüli utas, jobbára csak a Hidasnémeti közelében lévő falvakban, Göncön, Göncruszkán szálltak még fel, hogy aztán Encs vagy Miskolc felé vegyék az irányt. Igaza is lesz, Göncruszkán még hárman felültek a buszra. „Nem lehet mondani, hogy elhanyagolnák ezt a vonalat, az abaújszántói állomást is nemrég újították fel, a pályát is karban tartják, de nincs munka errefelé, legfeljebb néha barackszedés, ki járna vonattal. A falvak is kipusztulnak, az ide átköltőző és innen munkába járó szlovákok veszik meg a házakat, azok így nem omlanak össze” – mondta az abaújszántói utas. 

A falvakon átutazva azt éreztük, hogy a legnagyobb munkaadók, most az önkormányzatok, mindenhol közmunkásokat látni az utcákon. Éles kontraszt a pályázati pénzekből felhúzott stílusos középületek, és a düledező házak között. Egyszerre mutat szegény és módos képet a vidék. Ahogy Pozsony közelében, itt is kezdenek elszlovákosodni a határmenti magyarországi falvak. Kassán vagy a kenyheci ipari parkban dolgozó szlovákok és szlovákiai magyarok vesznek házakat, mert jóval olcsóbb itt nekik az élet, mint a határ másik oldalán. A magyarországi részen meg megállt az idő, a térség számos nagyfoglalkoztatója összeomlott, és még mindig ezt nyögi a régió.  

„Tönkretették a munkahelyeket, Antall Jóska idején, a rendszerváltáskor. Önellátó volt az ország, nem kellett behozni semmit, mindent meggyártottak itt. Tönkretették a cukorgyárat Szerencsen, aztán a csokoládégyárat is, vagonszámra vitték be innen a földekről a cukorrépát. Tállyán volt aszfaltkeverő, a vasgyárat bezárták Diósgyőrben. Még a lépcsőn is ültek az emberek, pedig akkor nem olyan vonatok jártak, mint ez a Bizi (itt így hívják a Bz motorvonatot), hanem rendes, nagy szerelvények, amit gőzösök húztak. Akkoriban még volt közlekedés, négy vonat járt fel, négy meg le, plusz a tehervonatok”  – mondta nekikeseredetten egy hatvan körüli gönci férfi. 

„Olyan, mintha a mi vidékünkről elfeledkeztek volna, innen elmennek a fiatalok” – mondta egy látássérült férfi, aki Hidasnémetiből buszozik az abaújszántói munkahelyére, ahol a térség egyik nagyobb munkaadója, egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég.

A hidasnémeti állomáson teljesen összekeveredik a busz és a vasút. Egy sofőr odaszólt egy vasutasnak, hogy a buszok kerekeit is ütögesse végig a kalapáccsal, majd egy piros kalapos MÁV-tiszt indította a pótlóbuszt. És ekkor élesbe váltott a MÁV és a Volán versenye, hiszen egyszerre gördült ki a parkolóból a Hidasnémeti–Abaújszántó viszonylaton közlekedő busz és a pótlóbusz is. Aradi kolléga ez utóbbin utazott, egy darabig tapadtunk a pótlóbuszra, de utána szem elől veszítettük. Abaújszántóig tízperces előnyt hozott össze a beugrós busz, amire ráadásul száz forinttal olcsóbb a jegy, mint a Volán-járatra. Ki merné állítani ezek után, hogy nem versenyképes a vonat? A buszra heten szálltak fel, a pótlóbuszon összesen hárman zötyögtek a vesekőrázó, kátyús utakon. 

„Ezt is ki találja ki? Ez is üres, meg az is üres. Felesleges pénzköltés, üresen egy is el tud menni” – mondta korábban idézett gönci emberünk. Ez az együttállás valószínűleg csak ideiglenes, 5:50-ről került későbbre a busz az átépítések miatt.

A látássérült utas, már az sem értette, hogy miért indították újra a vasutat 2010-ban, hiszen korábban sem utaztak már sokan rajta. Neki a busz kényelmesebb, és nagyra értékeli, hogy baráti a viszony a sofőrökkel, jeleznek neki, ha nem veszi észre, hogy az ő járata érkezett a megállóba. „Télen, amikor hordja a havat a szél, a vonat biztosabb, de hát már régen volt olyan tél is, amikor nagy hó lett volna” – próbált a vasút mellett is felhozni valami érvet.

A szárnyvonal még a turizmusba kapaszkodhatna, hiszenaz egész vonalon történelemkönyvekből ismerős nevek Vizsoly, Gönc, Boldogkőváralja sorakoznak, és Tokaj-Hegyalja közelsége is segíthet, és ahogy egyik olvasónk is írta, ez az ország egyik legszebb vasútja. Van is ebben igazság, bele lehet feledkezni a méltóságteljes zempléni vulkáni kúpok vagy éppen a meseszerű Boldogkő várának látványába, még a pótlóbuszból is. A boldogkőváraljai állomás egyébként az országos Kéktúra egyik pecsételőhelye is, sok turistának lenne kiinduló- vagy éppen végpontja, ha emberi időben lehetne vonatozni oda. „Két-három éve tavasztól őszig járt egy délelőtti járat hétvégenként, amivel én és sok más turista is Nyíregyházától vasúton körülbelül 1 óra 40 perc alatt ott lehettünk Boldogkőváralján. Miért nem hagyták meg ezt is, egyszerűen érthetetlen. A mostani buszközlekedés arra kriminális, minőségen aluli, számos átszállással” – írta a többször arra kiránduló Sándor. Nemcsak a helyiek panaszkodnak, egy boldogkőváraljai nő azt mondta, hétvégén busszal szinte normális időben elhagyni a falut, ha mondjuk Miskolcra akar bejutni, és még haza is akar érni aznap délután.

Hogy szezonális járatokkal is érdemes próbálkozni, arra éppen Szlovákia jó példa, a hónap elején tíz olyan mellékvonalon indítottak járatokat, amelyek a napi közlekedés szempontjából már nem jelentősek, viszont gyalogos és kerékpártúra útvonalak érhetőek el velük. A Szlovák Vasúttársaság ellentétes logikával működik, mint a magyar, ott a koronavírus-járványra hivatkozva nem ritkítják, hanem sűrítik a vonalakat, ezzel is ösztönözve a polgáraikat a belföldi turizmusra. 

Vizsoly polgármestere, dr. Palotás András szerint is érdemes lenne sűríteni legalább a nyári szezonban a vonatokat az abaújszántói vonalon. Azt mondta, előbb megvárják, hogy mit is akar a MÁV, milyen adatokból dolgozik, és utána érdemes bármit is lépniük. Úgy vélte, hogy ha érdemes, könnyen kistérségi szintre tudják hozni a környék polgármestereivel a vonat ügyét. Szerinte azt is meg kell nézni, hogy a Volán-járatokkal hogyan lehetne elérni a távoli vasúti megállókat. 

Ez jelen pillanatban tökéletesen megoldott az augusztus közepéig járó pótlóbuszokkal, csak éppen a vonatozás élménye veszik el. 





Source link

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com