Site icon City Futi Futárszolgálat

Index – Tech-Tudomány – A vírus átalakítja a városokat, Budapest jó lehetőségekkel is rosszul járhat



  • A járvány miatt a nagyvárosok sok kisváros hálózatává alakulhatnak, például a mellékutcákból lehetnek az új plázák.
  • Új irányok jöhetnek az ingatlanfejlesztésben, miközben Budapest átalakulását megölheti a politika.
  • A szakemberek kétségbeesetten keresik, hogy mentsék meg a tömegközlekedést.

Hihetetlenül rövid idő kellett, hogy a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás és a kötelező távolságtartás alapjaiban változtassa meg a városaink működését. Kitisztult a levegő, elnéptelenedtek a plázák, üresen jártak a villamosok, de nem is soroljuk, mert mindenki tudja, miről van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire tartósak ezek a változások.

Örökre átalakul a lakóhelyünk, és egy falanszterben kell leélnünk az életünket, vagy idővel újra a megszokott városunkban élhetünk?

Bár az összes szcenárióra írhatnánk egy-egy scifit, inkább megkérdeztünk egy sor szakembert, hogy megtudjuk, hogyan látják a városok, azon belül is Budapest jövőjét a témában jártas urbanisták.

Mivel jelenleg még az sem biztos, hogy a vírus hónapokig, vagy évtizedekig marad velünk, a WHO előrejelzését vettük alapul, amely szerint az elkövetkező egy-két évben nem valószínű, hogy teljesen eltűnik a járvány, és így valamilyen szinten velünk maradnak a lezárások és távolságtartási szabályok is.

Megváltozik, de megszokjuk

?Ha a vírus egy-két évig velünk marad, akkor végbe mennek olyan változások a gazdaság szerkezetében, amelyeknek urbanisztikai hatása lesz? ? mondta vitaindításnak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. ?Ha tartós lesz a járvány, nem csak két hónapos egzotikus utazás, akkor az a városok minőségét változtatja meg? ? vélte Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont településügyi szakértője.

Kevésbé látta ugyanakkor forradalminak a helyzetet Budapest főépítésze. ?Ha a kór belátható időn belül legyőzhető, akkor túl nagy strukturális változások nem lesznek. A városrendező erők nagyok, és egy nagyvárosnak hatalmas a tehetetlensége, alapvető változások hosszabb időtávon következnek csak be? ? hűtötte le a kedélyeket Erő Zoltán.

  • A járvány örökre megváltoztatja a városainkat?
  • Hogy alakul át a lakásunk ebben az új világban?
  • Tönkreteszi a home office az irodapiacot?
  • Mivel közlekedünk majd, ha félünk buszra szállni?
  • Miért áll vesztésre Budapest, ha jók az adottságai?

Ha az égboltot nem is lepik el hamarosan az elektromos hajtású repülő autók, abban egyik megkérdezett sem kételkedett, hogy egy-két éves távlatban már jól látható jeleket hagy a környezetünkön a járvány és a korlátozások.

Mielőtt belevágnánk a konkrétumokba, gyorsan meg kell nyugtatnunk az olvasót. Bármi is történik hamarosan, nem fogja idegenül érezni magát új helyzetében.

Az embereknek elég jó az alkalmazkodó képességük. Kutatások szerint hat hét kell, hogy megszokjunk akár extrém helyzeteket is

? mondta Dúll Andrea környezetpszichológus. ?Remélhetőleg nagyobb sérülések nélkül, gyorsan fogunk átállni az új rendszerre. Bár az emberek megküzdési képességei nem egyformák, de erős igényünk van, hogy mielőbb új egyensúlyi helyzeteket alakítsunk ki? ? nyugtatott meg minden, a jövőtől berzenkedő olvasót a környezetpszichológus.

A változások pozitív oldalát hangsúlyozta Tosics Iván, a Városkutatás Kft. vezetője:

A városaink az utóbbi tíz-húsz évben élhetetlenné váltak, többek közt a rengeteg autó, és az autós közlekedés miatt. A parkoló autók és a forgalom elvették a teret a lakóktól. A járvány okozta helyzet esély arra, hogy az új igényeknek megfelelően alakítsuk át a városainkat.

A lehetséges változásokat a személyes környezetünktől indulva, táguló körben vesszük végig. Vizsgálódásunk a városokra koncentrál, mivel a falusias, kevésbé sűrűn lakott területeket érthető módon kevésbé érintik a változások.

Szűkek lettek a lakásaink 

?Haza azért megyünk, hogy feltöltődjünk. Az új helyzetet még azok is a privát szféra sérüléseként élhetik meg, akik amúgy jól elvannak egyedül? ? vázolta Dúll Andrea, hogy milyen kihívásokkal jár, hogy otthonunk hirtelen munkahely, iskola, a kikapcsolódás, az együttlét és az elvonulás terepe lett egyszerre.

Míg a 19. századi bérházakban mosókonyhák, nagy udvarok, széles gangok épültek, a mai lakóparkok ezeket a tereket kispórolták. Leszűkültek a folyosók, eltűntek a közösségi terek.

? mutatta be Szemerey Samu, hogy miért érezzük hirtelen szűknek a megszokott tereinket. ?Azzal, hogy egy sor, eddig nem otthon végzett tevékenység a lakásainkba kerül, az eddigi fejlesztési irányok elégtelennek tűnnek.?

Ha valaki most a karanténra gondolva kezd lakóházat tervezni, kialakít olyan tereket is, amelyekben a szülők és a gyerekek együtt lehetnek, ahol a felnőttek elvonulhatnak, ahol van tér közös idő eltöltésére és pihenésre is

? folytatta a településügyi szakértő. ?Az új megközelítések szerint az átmeneti terek mérete nő, a háló csökken. Ugyanakkor erősödik a rugalmas terek szerepe, ahol például nappal dolgozhatunk, este pedig hálószobaként működhetnek.?

Szemerey szerint ezek a változások az ingatlanfejlesztések jellegéből adódóan lassabban következnek be. Látványosabb lesz, ahogy a meglévő, kihasználatlan tereinket hasznosítjuk. Sok helyen alakíthatnak ki például tetőteraszokat, vagy lakhatják be az eddig raktárnak használt erkélyeket.

Az irodapiac még reménykedhet

A home office elterjedése miatt változik a város irodanegyedeinek, a belvárosnak a működése, ebben egyetértettek a megszólaltatott szakemberek. Véleménykülönbség csak abban volt, hogy mennyire lesznek drasztikusak ezek a változások.

?Csökkenni fog az irodaházak kihasználtsága, van olyan cég, amelyik csak tárgyalásokra és egyes irodai funkciókra használja a bérelt irodáit.? ? látott nagyobb átalakulást Szemerey Samu.

Kevésbé látványos visszaesésre számít Tosics Iván. Szerinte a többség újra visszatér az irodákba, hiszen nem mindenkinek megoldható az otthoni munka. Mivel a távolságtartás miatt nagyobb teret kell biztosítani az irodistáknak, nem számít arra, hogy drasztikusan csökkenni fog a használt irodafelület.

Erő Zoltán is inkább a turizmus visszaszorulása miatt kiürülő terek problémájára hívta fel a figyelmet. A két megközelítésben közös, hogy a jövőben üres irodák, üres szállodák, üres éttermek jelenhetnek meg nagyobb számban, amelyek a város belső részeinek átalakulásához vezethetnek.

Ahogy a technológiai váltás egy csomó ipari területet szabadon hagyott, amelyekkel még ma sem tudunk mit kezdeni, ugyanígy történhet ezekkel a közeljövőben felszabaduló terekkel is

? mondta elégikusan Erő Zoltán. Szemerey Samu egy New York-i kezdeményezést említett megoldásként, ahol olcsó bérlakásokat alakítanának ki az elhagyott irodaházakban.

A mellékutca az új belváros

?Húsz éve lakom Zuglóban, de csak az utóbbi hetekben alakult ki személyes térképem a környezetemről. Eddig reggel autóba ültem és bementem dolgozni, este hazajöttem. A karantén alatt viszont sokat sétáltunk a lakásunk környékén. Megismertem és megszerettem a lakóhelyem? ? írta le személyes példával a közterek funkciójának átalakulását a környezetpszichológus.

Majd megadta a folyamat lelki magyarázatát:

Az emberi psziché gyakran átkalibrálja a rossz dolgokat jóra. El tudjuk fogadni és megszerethetjük a lakóhelyünk átalakulását.

?Ahogy több időt töltünk otthon, úgy nő az igény, hogy szűkebb lakókörnyezetünkben találjuk meg a mindennapi elfoglaltságunkat: közel legyen az oktatás, a kultúra, a munka, az egészségügyi ellátás? ? látja a folyamatot Bardóczi főtájépítész.

?Változik a köztérhasználat módja. A mentális egészségmegőrzés része lesz az is, hogy a városban mászkálj. A mellékutcák már nemcsak a közlekedés terei lesznek, mert nő az ott megjelenő szolgáltatások szerepe. Sok olyan mikrotér jöhet létre, amely funkciókért eddig a város egy másik részébe utaztunk? ? hozott újabb példát az urbanista arra, hogy nagyvárosainkban is megjelennek az eddig a kisebb településekre jellemző minták. Több kis vállalkozás, bolt, szolgáltató nyithat meg az eddig üres utcákban. ?Az olyan utcákon, ahol nagyobb a gyalogos és a kerékpáros forgalom, jobban megtelepednek a boltok? ? foglalta össze Szemerey.

A home office elterjedése decentralizáltabb városszerkezet kialakulásához vezethet. A belvárosközpontúság helyett városi alközpontok erősödhetnek meg.

? vélte Bardóczi Sándor.

Falusias reflexeket vélt felfedezni a jövő városában Dúll Andrea környezetpszichológus is. ?Feltehetően erősödni fog a szomszédokkal való kapcsolatunk, hiszen a kollégámhoz nem szólhatok, de a szomszéd ott van? ? mutatott rá arra, hogy a közeljövőben új lokalitások alakulhatnak ki.

A nagyváros a jövőben kisvárosok hálózatává alakulhat át, foglalta össze a Lechner tudásközpont kutatója.

De a jövő nem feltétlenül idilli kisvárosok aranykorát hozza el. ?A folyamatot visszaveti, hogy a gazdasági beszakadás miatt üzletek zárnak majd be. A zárt boltok nem csak azáltal hatnak a környezetükre, hogy eltűnnek a vásárlók. Az üres boltokkal hanyatlik a biztonságérzet, és ezzel megindulhat a leszakadási folyamat is.?

Ez a hatás nyilván a város turisták körében népszerű részein lesz a legerősebb.

Míg tehát a centrumtól távoli területek magukra találhatnak, megindulhat az eddig menő részek leszakadása.

Tosics Iván, a Városkutatás Kft. vezetője ugyanakkor látja ez utóbbi folyamat pozitívumait is. ?Az utazási korlátozásokkal csökken, vagy akár meg is szűnhet a buliturizmus. Ez esélyt teremt arra, hogy Budapest fenntarthatóbb város legyen. A buliturizmus ugyanis nem tett jót a városnak? ? vélte a várostervezéssel foglalkozó szakember.

Tömegközlekedés tömeg nélkül

A városi közlekedés átalakulása a téma legkritikusabb pontja, mert nem csak hatalmas rendszerről van szó, de itt ráadásul szinte egyik napról a másikra történtek a változások. ?Egymással kontrasztban működő hatások alakítják a közlekedést? ? mondta Szemerey. Bardóczi szerint ?a közösségi közlekedés leértékelődik, mert az emberek félnek felszállni a tömött járművekre. Ennek három kimenetele lehet. Többen maradnak otthon. Többen kezdenek autózni. Nő a gyalogosok, kerékpárosok száma.?

A szakértők úgy látták, hogy katasztrófa lenne, ha tömegek ülnének be az autókba, ezért a nagyvárosok jó részében már most meghozták az első megelőző lépéseket. ?Brüsszel belvárosában 20 kilométeres maximális sebességet vezettek be. Milánó 70-80 km utcát tett sétálóutcává? ? mutatta meg a progresszívnek tartott irányt Tosics Iván. Hasonló intézkedésekről számolt be Bardóczi Sándor: a világ nagyvárosaiban bővítették a gyalogosfelületeket, kerékpársávokat hoztak létre, csökkentett forgalmú zónákat jelöltek ki.

?A taktikai urbanizmus népszerű Budapest vezetésénél is ? mondta Erő Zoltán. ? Az új kerékpársávok kijelölésével kitapasztalható, hogy hosszabb távon mennyire csökkenthető így a forgalom.?

Tosics Iván szerint a közlekedés problémáját bonyolítja, hogy a közösségi rendszerek szerepe csökkenni fog.

Az emberek félhetnek attól, hogy kik használták előttük a közösségi biciklit vagy autót. Ezért sok próbálkozás van arra, hogy vonzóvá tegyék a tömegközlekedést. A zsúfoltságot kell csökkenteni, például a jármű felosztásával, de van olyan ötlet is, hogy előre helyet foglalhatunk majd a metrón.

A megoldáshoz figyelembe kell majd venni azt is, hogy a távolságtartási szabályok hatására az emberekben átalakult a tömeg fogalma. ?A zsúfoltság érzése nem a számosságtól függ – vázolta a környezetpszichológus. – Akkor élünk meg zsúfoltnak egy teret, ha úgy érezzük, hogy nem tudjuk a magánszféránkat megfelelően szabályozni. A járvány hatására a magánszféránk definiálódott át. Most egy olyan buszt is zsúfoltnak érezhetünk, amit a járvány előtt még szinte üresnek láttunk? – magyarázta Dúll Andrea, hogy milyen humán vonatkozásokat kell figyelembe venni a tömegközlekedés újraindításánál.

Az erdő az új park

Biztos sokaknak megvan az a mém, amelynek első képén egy család nyomkodja a telefonjait a kanapén ülve, azon felirat alatt, hogy emberek normális viszonyok közt. Második képén pedig egy zsúfolt park látható „emberek karantén idején” szöveggel. ?Ez a reaktancia. Ez akkor ébredhet, ha az emberek viselkedési szabadságát úgy korlátozzák, hogy megmondják nekik, mit válasszanak. Ekkor jellemzően felértékelődik a nem választható alternatíva? ? adott magyarázatot a zöldterületek, parkok, szabadidős tevékenységek karanténidős népszerűségére a környezetpszichológus.

Az emberi psziché dafke mentalitása persze csak erősíti az amúgy is érthető reflexet, hogy a bezártság stresszét sporttal, sétával, játékkal csökkentsük. A kijárási korlátozások, amelyek ősszel visszatérhetnek, növelik a zöldterületek értékét. De részben a tömeg, részben egyes sporttípusok kiesése miatt átalakul ezek használata is.

?A korlátozások idején nem mész el például focizni, mert a pályán sokan vannak. A jövőben több féle teret kell tudnunk használni mozgásra?- foglalta össze Szemerey, hogy milyen lesz a testmozgás a vírusveszélyes időkben. A főtájépítész szerint a zsúfoltság elkerülésének egyik módja, ha segítik az embereket, hogy minél több helyre mehessenek ki.

Budapest szerencsés helyzetben van, ugyanis van 860 hektár védett természeti érték a Főváros területén.

Bardóczi Sándor szerint ezért kell népszerűsíteni a Budai hegyek kevésbé ismert területeit, és a nem annyira látogatott parkokat, hogy a városlakók ne a Normafán zsúfolódjanak össze.

Budapest nyerhetne, de vesztésre áll

A helyzetet bonyolítja, hogy jelenleg több válság is zajlik párhuzamosan. A járvány mellett a klímaváltozással, a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a demográfiai problémákkal is meg kell küzdenünk, mondta Tosics Iván.

Olyan megoldásokat kell találni, amelyek egyszerre kezelik ezeket a kihívásokat. A tömegközlekedés problémájára például járványügyi szempontból jó lehet, ha mindenki autóba ül, csak éppen ezzel a klímaváltozás, a város élhetőségének kérdései súlyosbodnak.

Az urbanista-szociológus pozitív példaként említette, hogy a turizmus eltűnésével egyes európai városokban az önkormányzatok szociális célokra kezdték felhasználni az üresen maradt hotelszobákat és airbnb-ket. ?Brüsszelben a Vöröskereszt szervezésében hajléktalanok költözhettek be hotelekbe? ? hozott példát a szociológus-urbanista. Az intézkedés segít a járvány elleni védekezésben, hiszen így az egykori hajléktalanok higiénikus, és zárt környezetben élhetnek. Másrészt szociális hatása is van: ?az élet újrakezdésének egyik legnehezebb része, hogy saját lakhelyhez jussanak ezek az emberek. Ha ez megvan, akkor könnyebben kapnak munkát, könnyebben tudnak kikeveredni ebből a helyzetből.?

A szakemberek a példákon keresztül arra is rámutattak, hogy a városok átalakulásának szabályozása összetett folyamat, amely csak a különböző kormányzati szereplők, hivatalok, civil szervezetek és a lakók együttműködésével kezelhető hatékonyan. Budapest jövője éppen ebből a vonatkozásból nem tűnik fényesnek.

Budapest nincs könnyű helyzetben, mert az alkalmazkodást fékezi a kedvezőtlen politikai környezet. A városvezetés kijelölhet irányokat, de a tíz éve egyre centralizáltabbá váló kormányzás nem engedi, hogy ezeket meg is valósítsa. Magyarországon a kormány elvonásai miatt az önkormányzatok előbb-utóbb csődbe mennek. Akkor pedig jön egy kormány által kinevezett csődbiztos, aki átveszi az irányítást.

Budapest a járvány után élhetőbb és szolidáris város is lehet, de nem lenne meglepő, ha politikai okokból végül ebből nem sok minden valósulna meg.

(Borítókép: Kerékpáros és gyalogosok a gépjárműforgalom elől a hétvégére lezárt pesti alsó rakparton 2020. május 16-án. MTI/Mónus Márton)





Source link

Exit mobile version