Index – Tech-Tudomány – Pandémiás születésnap: 70 éves a ferihegyi repülőtér

Posted by admin


Nincs jobb kifejezés rá: rendkívüli körülmények között ünnepli 70. születésnapját a magyar főváros nemzetközi repülőtere. A koronavírus járvány miatt minimálisra csökkent forgalmú Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren áprilisban jártunk, és alaposan megdöbbentünk, hogy mennyire kihalt, már-már posztapokaliptikus akciófilmek hangulatvilágát idézi a pár héttel korábban még utasoktól hemzsegő 2A és 2B terminál. A fokozatos enyhítések hatására ezekben a napokban kezd lassan-lassan, óvatosan beindulni ismét az élet a ferihegyi reptéren, ami hetven évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyílt meg az utazóközönség előtt, átvéve a nemzetközi szerepet a budaörsi repülőtértől.

A Budapest Airport Zrt. saját születésnapi közleményében azt írta, hogy megnyitása utáni első évében Ferihegy 50 ezer utast szolgált ki az akkor 21 ezer négyzetméter területű légikikötőben (a 2012-ben bezárt 1-es terminálon). 2020-ra a terület 103 ezer négyzetméterre nőtt, és egy helyett két futópálya szolgálja ki az érkező és induló forgalmat. A hetven évvel ezelőtti nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt, és a becslések szerint több mint 240 millió utas, 2 millió tonna áru, mintegy 430 millió kézi- és feladott poggyász fordult meg Ferihegyen, miközben a futópályákat 3,5 milliószor használták fel- és leszállásra. A járvány előtt a repülőtér dolgozói napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két, repülőgépek indítására és fogadására alkalmas pályával rendelkezik: a 70 éves I. pálya 3009 méter hosszú és 45 méter széles, az 1983-ban üzembe helyezett II. futópálya pedig 3707 méter hosszú és 45 méter széles. A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer hosszú, forgalmi előterei (az 1. és 2. terminál valamint a Cargo City előtt elterülő területek) összesen több mint 503 000 négyzetmétert tesznek ki, ezeken egyszerre akár 75 repülőgép is elfér, ebből 38 a 2. terminál előtt. Ennyi repülőgéphez elég sok kapcsolódási pontra van szükség: az utasok beszállítását idén nyártól 57 beszállítókapu és 17 utashíd segíti. A repülőgépek üzemanyag-ellátását átlag 5-7 napra elegendő kerozin tárolásával biztosítja a repülőtér: a területén található tartályokban összesen több, mint 6400 tonna kerozin tárolható. A repülőtér tankolási történetében érdekes adat, hogy az egy időben egy légijárműbe tankolt legnagyobb mennyiség 170 000 liter volt.

  • Ki tervezte az 1-es terminál épületét?
  • Járt valaha Concorde Budapesten?
  • Mit kérdezett vajon Vitray Tamás a belga légikisasszonytól?

A hetven évvel ezelőtti ünnepélyes megnyitás után a “Budapest-Ferihegy nemzetközi közforgalmi repülőtér” 1950. május 19-én fogadta az első repülőgépeket. A nehéz gépek fogadására is alkalmas, műszeres leszállító berendezéssel, éjszakai leszállásra is felszerelt, kivilágított fel-leszállópályájával, impozáns forgalmi csarnokával a ferihegyi repülőtér egyike volt Európa legkorszerűbb légikikötőinek. A kezdetekben elsősorban a magyar légijáratok induló és érkező állomása volt, forgalma elsősorban a Malév nemzetközi és belföldi járataitól függött. Az első külföldi társaság, amelynek gépei menetrendszerűen szálltak le Ferihegyen 1956-ban, a holland KLM volt, a repülőtér nemzetközi forgalma pedig 1957 után lendült fel igazán: ekkor szállt le először sugárhajtású utasszállító repülőgép Budapesten, a szovjet Aeroflot menetrendszerű óriásgépe, a Tupoljev Tu-104-es. Mint azt az alábbi nagyképes válogatás is elmeséli, az elmúlt évtizedekben fogadott néhány különleges repülőgépet Ferihegy, ami 1985-ben új terminállal gyarapodott, és azóta is rendületlenül bővül, mintha nem is hetvenéves lenne.

(Borítókép: szovjet manökenek a Ferihegyi Repülőtéren, akik a Margitszigeten tartott “divatolimpiász”-ra érkeztek 1958-ban, egy Iljusin IL-14-es repülőgéppel. Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Sándor György / Fortepan)





Source link