Index – Tech-Tudomány – Csak magunkat okolhatjuk, hogy a világjárványok egyre gyakoribbak

általa megosztva admin
Kategória:



Bár mindenki ismeri a múlt nagy járványait, az újra és újra visszatérő pestist, kolerát, leprát, influenzát, ezek története évezredekre nyúlik vissza. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a sok(nak tűnő) történelmi járvány emléke a valóságban nagyon hosszú idő alatt gyülemlett fel. Az a helyzet, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen gyakoribbá váltak a világjárványok, mint az ezer vagy akár csak száz évvel ezelőtt jellemző volt. Alapvetően három tényező okozta ezt:

  • az urbanizáció,
  • a globalizáció
  • és az állati fehérje fokozott fogyasztása.

A 19. század végéig százévenként átlagosan három világjárvány tarolta le a Földet. Ebben a században viszont már vagy féltucatnyi helyi járvány fenyegetett pandémiával, és több be is váltotta a fenyegetést.

A SARS 2002–2003-ban, a H1N1-influenza 2009-ben, a MERS (közel-keleti légzőszervi szindróma) 2012-ben, az ebola 2014-ben, illetve 2016-ban okozott nagyobb járványt (bár kisebb ebolagócok szinte folyamatosan léteznek), a zika 2015-ben. Számos trópusi betegség mellett pedig most az új koronavírus terjed. 

A járványok gyakorisága egyértelműen megnőtt

A globális járványügyi adatbázisokat üzemeltető EcoHealth Alliance szervezet adatai szerint a ragályok alapvetően 1940 és 1960 között sokasodtak meg, duplájára ugrott a gyakoriságuk. Ezután viszonylagos nyugalom következett, majd HIV/AIDS-szel a nyolcvanas években indult útjára egy teljesen új járvány.

A 21. században pedig soha nem látott mértékben megsokasodtak a messzi vidékekre is eljutó fertőző betegségek. A gyakoriságuk

exponenciálisan emelkedik

– nyilatkozta az Ecohealth Alliance elnöke, Peter Daszak a Wall Street Journalnek. Ha nem számoljuk a szezonális influenzát, akkor a 21. századi pandémiák már 300 ezer életet követeltek világszerte, a Harvard Egyetem kutatása szerint. Ha a trend folytatódik, a világjárványok a következő harminc évben akár 23,5 billió dolláros (7 trillió forintos) kárt is okozhatnak. Ebbe nemcsak a tényleges, termelésben és egyéb javakban jelentkező gazdasági veszteségeket számolták bele, hanem az emberéletek statisztikai értékét is.

A fertőzések károkozása tehát hatalmas, és egyre nő. Ez teljes mértékben ellentmond annak az optimista felfogásnak, miszerint a modern tudomány és orvoslás egyre hatékonyabb, legyőzi a betegségeket, és alapvetően megvédi az emberek életét azoktól a természeti és egészségi csapásoktól, amelyek a korábbi évszázadok során rendszeresen megtizedelték a populációt.

Nem az lenne elvárható, hogy a modern tudásunk és technológiánk megvéd minket az efféle veszélyektől?

Először is le kell szögezni, hogy sok dologtól meg is véd. Az antibiotikumok révén például a régi bakteriális fertőzések ma már sokkal kevésbé veszélyesek, mint régen (bár ez nem biztos, hogy így marad sokáig, multirezisztens baktériumok, szevasztok!). A vírusokkal szemben sokkal kevesebb gyógyszerünk van, az antivirális hatóanyagokat csak a legutóbbi időben kezdték felfedezni. De a nagyobbik baj, hogy a modern vívmányok és főként az átalakult életstílus nemhogy hátráltatnák, hanem éppenséggel elősegítik a járványok terjedését.

Városiasodás

A nagyvárosok kialakulása és a népesség egyre nagyobb hányadának beköltözése az akár több tízmilliós lakosságú metropoliszokba nem csak azért jelent problémát, mert így közelebb kerülnek egymáshoz a fertőzők és a fogékonyak (de persze ez a lényeg). Amikor a népesség nagy része városokban lakik, és a munkalehetőségek is a városokba koncentrálódnak, az emberek sokkal gyakrabban és összességében sokkal messzebb fognak utazni.

Az ingázó népesség jellemzően tömegközlekedési eszközökön utazik, sokszor több órán keresztül szűk, zárt légtérben a fertőző társaikkal. A járvány kínai eredetéhez az is hozzájárult, hogy Kínában az utóbbi negyven évben megháromszorozódott a városi népesség részaránya. A hetvenes években a kínaiak több mint 80 százaléka még vidéken élt, de ez mára 40 százalékra csökkent.

A városi lakosság részarányának változása az elmúlt fél évszázadban

Bár kisebb tempóban és hosszabb idő alatt, de Európában és a világon mindenütt hasonló folyamatok zajlottak és zajlanak éppen. Az utóbbi években sokkal messzebb jutó, hosszabb ideig tartó és jelentősen több áldozatot szedő ebolajárványokért is a közép-afrikai urbanizációt okolják a területhasználat egyéb átalakulásai mellett. Libériában és Sierra Leonéban ma már sokkal többen laknak városokban, mint akár csak néhány évtizeddel korábban.

Globalizáció

A fertőzések terjedését elősegítő modern folyamatok mindegyike végeredményben a globalizációra vezethető vissza. A kereskedelem, ipari és mezőgazdasági termelés világméretű kiterjedése és szétszóródása szükségszerűen magával hozza az áru- és emberfogalom sokszorosára emelkedését. A sok utazó, illetve a köztes gazdaként működő állatok globális mozgása pedig egyszerűvé teszi a kórokozók számára, hogy egyik napról a másikra egy másik kontinensen teremjenek. A klasszikus járványok terjedéséről készült, jól ismert térképeken még éveket kellett ábrázolni, hogy az egymástól több ezer kilométerre lévő országokba eljutó pandémia útvonalát követni lehessen.

A terjedés mintázata is megváltozott. Korábban a járványok egy vagy néhány pontból indultak ki (a fekete halál például Itáliából), és úgy terjedtek a földrészeken, ahogy a vízbe dobott kő körül terjednek a koncentrikus hullámok.

Ehelyett manapság már nagyjából egyszerre mindenhol megjelenik a fertőzés, hiszen szinte mindenhová azonos időpontban érkeznek a fertőzöttek. Természetesen a helyi járványokhoz közelebb eső területek nagyobb veszélyben vannak, de gyakorlatilag senki sem érezheti biztonságban magát a földrajzi távolság miatt.

Húsfogyasztás

Az utóbbi időszak számos járványát okozó vírus is eredetileg állatokban alakult ki, majd egy vagy több állati köztes gazda érintésével ugrott át sikeresen az emberre. Ez a helyzet az új koronavírussal, illetve a 2003-as SARS-szal (nagy valószínűséggel mind a kettő denevérekben terjedő koronavírusként kezdte a karrierjét), de H5N1-, illetve a H1N1-, közkeletűbb neveiken a madár- és sertésinfluenzával is. 

Ha az emberek több állatot fogyasztanak, akkor több állatot kell tartani az emberi népesség szoros közelségében. Vagyis sokkal több lehetősége lesz a vírusnak átkerülni az emberre. Az évezred első két évtizedében a világ csirkefogyasztása évi 53 millió tonnáról 97 millió tonnára nőtt az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint. Más haszonállatok állománya is növekedett, és az urbanizációval összefüggésben, ahogy a népesség egyre inkább tömörül, szükségszerűen az állatállományok is közelebb kerülnek a lakosokhoz.

A világ hústermelésének növekedése 

Kínában ezek a folyamatok együttesen és a világátlagnál is sokkal nagyobb léptékben érhetők tetten. Ott zajlott le az elmúlt 25 évben a legerőteljesebb urbanizáció, és Kína vált a világ gyártórészlegévé. Szinte nincs olyan jelentősebb multinacionális vállalat, amely ne működtetne gyártókapacitást Kínában, sőt, vannak, amelyek szinte kizárólag Kínában gyártatnak. Éppen ezért kerültek sokan (főként a technológiai, illetve ruhaipari cégek) nehéz helyzetbe, amikor az ottani járvány tetőfokán gyakorlatilag leállt a kínai ipar. 

Közlekedés

A globalizáció másik folyománya, hogy hatalmas embertömegek kelnek útra rendszeresen, hogy egy másik országban dolgozzanak, turistáskodjanak vagy üzleti ügyeiket intézzék. Ebben is kiemelt szerepe van Kínának. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a kínaiak nagy többsége nem is álmodhatott interkontinentális utazásról, ma már tömegesen érkeznek a nagy európai turistacélpontokba, legfőképpen Olaszországba és Franciaországba. Az amerikai közlekedési minisztérium szerint az Egyesült Államok és Kína közötti éves légi utasforgalom 2003 és 2018 között 700 ezerről 8,5 millióra emelkedett.

A járvány kiindulópontja, a Hupej tartománybeli Vuhan város népessége az évezred kezdete óta 8 millióról több mint 11 millióra emelkedett, eközben a beépített terület 210 négyzetkilométerről 720-ra nőtt. 2004-ben nyitották meg az első metróvonalat, ma már 9 vonal működik (illetve normál körülmények között működik), és 2019-ben 1,2 milliárdan utaztak rajta.

A világ exportértéke, az 1913-as értéket 100 egységnek tekintve 

Vuhan turizmusa is feltört az utóbbi húsz évben. 2000-ben 20 millióan látogattak a városba, tavaly 288 millióan. A városból 25 másik nagyváros érhető el nagy sebességű vonatokon, a Vuhan–Peking út ezzel tíz óráról öt órára csökkent. Új reptér is nyílt 2018-ban, ahonnan 52 külföldi és 84 belföldi célállomásra lehet utazni.

Ugyanakkor éppen a globalizáció jelenthetne eszközt arra, hogy a járványellenes intézkedések is összehangoltak legyenek világszerte. Ebből a célból jött létre az Egészségügyi Világszervezet, amely mellett azonban mintha elhúztak volna az események. Még mindig nem nevezik pandémiának a szituációt, ami egyre fokozódó mértékben nevetséges. Csakhogy az országok járvány idején hajlamosak befelé fordulni, és egyre kevésbé törődnek másokkal. Ez most sem látszik másképp alakulni.

A karanténokat mindig kívülről zárják be, sosem belülről. 

 (Borítókép: Vásárlók egy vuhani szupermarketben 2020 január 25-én – fotó: Stringer /  Getty Images)





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com