Index – Gazdaság – Ne gondolja, hogy lezárult a brexitdili, most jön csak a neheze!

általa megosztva admin
Kategória:



2016. június 23-án az Egyesült Királyság állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek: kilépnek az Európai Unióból. Azonban a végrehajtás egyre csak csúszott, ami egyrészt fakadt abból a bizonytalanságból, hogy ez mindegyik oldalnak új helyzet volt, hiszen hasonlóra még nem volt példa az unió történetében, másrészt pedig sem az EU, sem a britek nem akartak engedni a saját álláspontjukból, ráadásul a brit belpolitikai patthelyzet is megkavarta az elmúlt éveket. Több mint három év huzavona, és számtalan füstbe ment kilépési dátum után pénteken, 2020. január 31-én viszont most tényleg elhagyják a britek az EU-t.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

(Ha nagyon rövid választ szeretne, nézze meg képbehozó videónkat a brexitről!)

Meg akarja érteni a brexitet? Hozzuk a macskát!


Az lesz, hogy egyelőre nem lesz semmi

A kérdés megválaszolását nehézzé teszi, hogy a január 31-i kilépés sok tekintetben inkább szimbolikus, a folyamat utána is folytatódik majd. De a dolgot már nem lehetett tovább húzni, ugyanis a a decemberi előrehozott választásokon Boris Johnson kormányfő fő kampányüzenete volt, hogy ha nyer, akkor pontot tesz az egész brexites szenvedés végére. Johnson nagyot nyert, ezzel magabiztos többsége lett az alsóházban, és hamar el is fogadtatta azt az EU-val kialkudott megállapodást a kilépés feltételrendszeréről, ami korábban parlamenti többség nélkül nem tudott átmenni az alsóházon.

Az így megvalósuló kilépéssel a brexit eddigi fejezete lezárul, azonban kemény tárgyalások várnak még a britekre és az EU-ra is. Habár a brit kormány szívesen megegyezett volna már arról is, hogy milyen gazdasági kapcsolat legyen a jövőben az Egyesült Királyság és az unió között, az EU-nak az volt a feltétele, hogy erről jogilag kötelező érvényű tárgyalások csak a kilépés után kezdődhetnek.

az a briteknek sem érdeke, hogy kifele menet rávágják az ajtót az EU-ra.

Szeretnének egy olyan kereskedelmi megállapodást kialakítani, amely a lehető legjobb az országnak (vagy a lehető legkisebb kárt okozza). Ezért az év végéig még egy türelmi időszak lesz érvényben, bár az Egyesült Királyság sok szempontból megszűnik az EU tagja lenni, nem ülnek többé képviselői az Európai Parlamentben. Azonban a kereskedelmi szabályok nem változnak, és a britek 

2020. december 31-ig továbbra is az EU-s szabályok szerint játszanak, alávetik magukat többek között az Európai Bíróságnak, valamint befizetik a részüket az uniós büdzsébe is.

Ha minden jól megy ebben a szűk egy évben az unió és London valamiféle egyezségre jut arról, hogy milyen szabályok szerint intézzék az ügyeiket. Azonban a mostani állás szerint szilveszter este, bárhogy is álljanak a megállapodások, vége a bulinak, ha van kész alku, ha nincs, az Egyesült Királyság egyszerű harmadik országnak fog minősülni, és az EU-s szabályoknak megfelelően vámokat vetnek ki a brit importcikkekre. Ha tehát nincs addig megegyezés, az kicsit arra emlékeztethet, mintha a korábban sokat emlegetett rendezetlen brexit következne.

Szorít az idő

Vannak azonban kétségek afelől, hogy egyáltalán lehetséges-e ennyire rövid idő alatt tető alá hozni egy ilyen komplex megállapodást, hiszen nemcsak a vámok vannak terítéken, hanem olyan alapvető dolgokat is újra kell papírozni, mint a légi közlekedés biztonsági normái, vagy a gyógyszerek engedélyezése és szabályozása. Ez reálisan éveket is igénybe vehet, ezért papíron kétszer is meg lehetne hosszabbítani. Erről azonban júniusig dönteni kéne.

Azonban Johnson kilépési törvénye (amivel a brit jogrendbe ültették a kilépési megállapodást) explicit megtiltja az átmeneti időszak hosszabbítását.

Ez nagyrészt Johnson döntésén múlik, mert ugyanúgy hozhatnak majd egy másik törvényt, amelyben ezt mégis lehetővé teszik. Az EU ugyanis hajlandónak mutatkozik a türelmi időszak kitolására, hiszen számukra a kialakult helyzet nagyon is kényelmes, gazdasági szempontból a britek szinte továbbra is uniós tagok a türelmi periódusban, fizetnek a közösbe, akadálytalanul lehet velük kereskedni, de a közvetlen befolyásuk az uniós ügyekben szinte nulla. 

Nem áll az alku

A brexitben az (is) nehéz, hogy jóval túlmutat a szimpla gazdasági kérdéseken. Ahhoz, hogy a britek ténylegesen el tudják hagyni az EU-s szabadkereskedelmi övezetet – amelyen elméletben korlátok nélkül mozoghat a tőke, az áruk, a szolgáltatások, valamint a személyek – az EU és az Egyesült Királyság szárazföldi határán határellenőrzést kéne bevezetni. Azonban az Észak-Írország és Írország között húzódó határvonal történelme véres konfliktusoktól terhelt, így komoly feszültséget szülhet, ha ismét határzár vágja ketté majd az ír szigetet. (Ha szeretne többet megtudni az ír határ és a brexit kapcsolatáról, akkor nézze meg a helyszínen forgatott videónkat.)

De egyáltalán hogyan lehetne ezt elkerülni? Többek között ez a kérdés kényszerítette parkolópályára a brexitet tavaly. Eredetileg Theresa May, az előző miniszterelnök, arra tett javaslatot, hogy egy biztonsági hálót (backstop) hozzanak létre, amely garantálja, hogy az ír sziget vámunióban marad az EU-val, amíg nem találnak ki jobb megoldást, még egy egyezmény nélküli brexit esetén is.

Azonban ez a keményvonalas brexitpártiaknak nem tetszett, hiszen a dolog lényegét tekintve továbbra is az unióhoz kötötte volna az Egyesült Királyságot.

Ráadásul akadályozná a kilépés hívőinek azt a mestertervét, hogy külön alkukkal élénkítsék az ország nem EU-s külkereskedelmét (hiszen az EU abba nyilván nem egyezett volna bele, hogy a szabadkereskedelmi zónában is benne legyenek a britek, de közben a saját szakállukra egyezményeket kössenek más országokkal.)

Az EU kész az együttműködésre

Boris Johnson újra elővett javaslata az, hogy vámoljanak el minden terméket, amely az Ír-szigetre érkezik a brit oldalról, de ha azt nem viszik tovább Írországba, akkor ezt a vámot vissza lehessen igényelni – igaz ez önmagában is sok gyakorlati kérdést vet fel, amelyekre választ kell találni, ha ezt az utat választják majd ténylegesen. Az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier is egyértelművé tette, nem hisz abban, hogy meg lehetne oldani az ír határ kérdését vámellenőrzés nélkül, a mostani formában a határt lényegében az Ír-tenger jelentené, a pontos működés pedig a gyakorlatban derülhet ki.

Az átmeneti időszak lehetőséget biztosít Johnsonéknak arra is, hogy formális tárgyalásokba kezdjenek kereskedelmi egyezményekről külső az EU-n kívüli országokkal. Ez azonban több szempontból is nehéz, ahogyan arról azok, akik követik a podcastjeinket, már hallhattak.

Ugyanis kereskedelmi egyezmények nem születnek máról holnapra, a dolog sok éven át elhúzódhat, és egy, az unióból kivált Egyesült Királyság nem feltétlenül vonzó partner a világ vezető gazdaságai számára (és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mi lenne, ha teret kapnának a skót függetlenségi törekvések.) A britek külkereskedelme lényegében elképzelhetetlen az EU nélkül.

Az EU, úgy tűnik, nyitott az egyezségre, Ursula von der Leyen többször utalt rá, hogy szeretné ha a britek a lehető legközelebb maradnának az EU-hoz. Egy tavalyi EU-csúcson az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy azt szeretné, ne legyenek vámok, sem kvóták vagy méltánytalan árverseny az unió és Nagy Britannia közötti kereskedelemben. Azonban az EB-elnök arról is beszélt, hogy a személyek szabad mozgása nélkül nem tudja elképzelni a tőke és az áruk szabad mozgását.

De mi lesz a vendégmunkásokkal, bevándorlókkal?

A brexit hívei viszont pont azzal turnéztak az egész ügy kezdete óta, hogy a kilépéssel végre megregulázhatják a bevándorlást, és gátat vethetnek a vendégmunkások, bevándorlók özönének. Bár az Egyesült Királyság nagyban függ a külföldi munkavállalóktól, és még a legelvetemültebb bevándorlásellenesek sem képzelik, hogy a számtalan munkahelyet fel lehetne tölteni született brit állampolgárokkal, az egész üzenet mégis táptalajra lelt azokon a területeken, ahol rossz tapasztalatok érték a helyieket a vendégmunkásokkal kapcsolatban.

A dolog  sok magyart is érint, akik kint dolgoznak , esetleg már kint is élnek. Becslések szerint közel 100 ezer magyar él és dolgozik az Egyesült Királyságban. Bár a brit felsőház, a Lordok Háza eredetileg úgy szerette volna módosítani Johnson tervezetét, hogy azok, akik érvényes dokumentumokkal külföldiként az országban éltek, automatikusan kapjanak tartózkodási jogot, azonban végül engedtek az alsóháznak, így ez a módosítás nem került be.

Ha nem születik egyéb megállapodás az ügyben, akkor a kint élő magyarok esetében a legfontosabb tényező az lesz, van-e valamilyen tartózkodásra jogosító külön okmányuk, illetve hogy mióta laknak az Egyesült Királyságban. Ha van okmányuk és már több mint 5 éve, akkor úgynevezett „ permanent residence documentért ” folyamodhatnak, amellyel 2020. december 31-ig továbbra is korlátozás nélkül maradhatnak, dolgozhatnak az országban. 

A tartózkodásra jogosító papírral rendelkező kint élő külföldiek (köztük magyarok) folyamodhatnak „indefinite leave to remain” vagy „indefinite leave to enter” státuszért is, ilyennel 2020. december 31. után is lehet Nagy-Britanniában tartózkodni, és nincs is több teendő, ráadásul legfeljebb 2 évre következmények nélkül el is lehet hagyni Nagy-Britanniát. A kint élő magyarokból tavaly decemberig már 75 ezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt. 

Akinek nincs külön okmánya az EU-s személyijén kívül (ez a gyakoribb), annak a letelepedett státusz megállapítását kell kérnie az angol bevándorlási hatóságtól. Ebből is kétféle van:

  • settled státusz kérhető legalább 5 év tartózkodás esetén (ilyennel legfeljebb 5 évre következmények nélkül el is lehet hagyni Nagy-Britanniát)
  • pre-settled státusz kérhető 5 évnél rövidebb tartózkodás esetén is, és szerencsére már ez is jogosít munkavállalásra.

Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik még a kilépés előtt érkeztek az országba. A letelepedési okmányokat 2021. június 30-ig igényelhetik, de csak azok, akik már 2020. január 1-et megelőzően is az országban éltek. A kilépés után vízumot kell majd igényelni azoknak, akik az Egyesült Királyságban terveznek élni és dolgozni. A tervek szerint amikor tényleg lezárult a brexit, tehát lejárt a türelmi idő is, pontozási rendszert vezetnének be a bevándorlási kérelmek elbírálására.

A magasan képzett szakemberek, kutatók, tudósok Johnson tervei szerint soron kívül, gyorsított eljárásban kapnának vízumot. 

A gyorsított elbírálás lehetősége az egészségügy mellett szinte minden egyéb elméleti és alkalmazott tudományos tevékenységre kiterjedhet. A többiek között előnyben részesülnének azok a bevándorlók, akik tudnak angolul és akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni.

A cégek helyzete kicsit nehezebb

A következő érdekes kérdés, hogy mi történhet a brit cégekkel, ha nem sikerül megegyezni az EU-val év végéig. Ezek lehetnek Angliában bejegyzett, de Magyarországon működő vállalkozások, akiknek jó hír, hogy még ha megegyezés nélkül jár is le a türelmi periódus, az sem okozna fennakadást a működésükben abban az értelemben, hogy itthon az úgynevezett bejegyzési elv érvényesül a jogrendszerben a cégekre vonatkozóan.

Nincs ez mindenhol így, Németországban alapból az ezzel ellentétes székhely elvet alkalmazzák, bár ezt az EU-ban kénytelenek voltak feladni, mert ellentétes a letelepedés szabadságával – onnantól viszont, hogy az Egyesült Királyság megszűnik EU-tagnak lenni, a székhely elv újra él, és a német jog értelmében egy Németországból irányított angol Kft. elveszti a jogi személyiségét. Hogy ezt meggátolják, a németeknél átmeneti időszak lép életbe cégjogi szempontból, ha nem lenne megegyezés.

A magyar cégek szempontjából a legrelevánsabb probléma talán az import kérdése. Az Egyesült Királyság Magyarország 11. legjelentősebb kereskedelmi partnere,

A KÉTOLDALÚ ÁRUFORGALOM 5,7 MILLIÁRD EURÓT (1,9 EZER MILLIÁRD FT-OT) TESZ KI,

nyilvánvalóan sok cég hoz be termékeket a britektől. Ezen a fronton sajnos nem sok jó hírrel szolgálhatunk, megegyezés nélküli átmeneti időszak esetén 2021. január 1-gyel az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni, ami a következő kötelezettségekkel jár majd:

  • az általános vámszabályokat be kell tartani (formalitások, vámfizetés),
  • vámazonosító számot (EORI-számot) kell igényelni a vámhatóságnál való nyilvántartásba vétel érdekében,
  • korlátozásokra, tilalmakra kell figyelemmel lenni, importengedélyeket beszerezni,
  • a britekhez irányuló vagy onnan érkező áruk vámfelügyelet alatt állnak majd, nem az EKÁER hatálya alatt.

Ha valóban elvámolják az Egyesült Királyságból érkező árukat majd, akkor az nagy érvágást jelenthet a netes kereskedelemnek is, hiszen a kontinensen tömegével rendelnek például angol divatcikkeket.

Változik a felelősségvállalás is

Emellett fontos, hogy aki vegyi anyagot hozna be, azt regisztráltatnia kell az úgynevezett REACH rendelet alapján. Az EU-n belül ez most nincs így, mint ahogy az sem, hogy az importáló köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a termék tesztelését, és az ezt alátámasztó dokumentáció rendelkezésre áll. Megegyezés nélkül mindkét dolog azonnal életbe lép, csakúgy, mint az úgynevezett termékfelelősség elve. Ez azt mondja ki, hogy az importáló a gyártóval együtt felelőssé tehető mindennemű kárért vagy akár személyi sérülésért, amit esetleg egy termék okoz. Tehát ha valakire rádől egy típushibás szekrény, amit Angliából hoztak be, és megsérül, simán beperelheti az importőrt. 

És ha már a pereskedésnél tartunk: fontos változás lesz az is megegyezés nélkül, hogy ha vitás ügyünk támad egy brit céggel vagy állampolgárral külföldön (pl. egy brit utazási irodával megyünk nyaralni a Seychelle-szigetekre, és mondjuk ott hagynak a reptéren), akkor többé nem perelhetjük a nekünk kárt okozó britet Nagy-Britanniában, hanem abban az országban kell ezt megtennünk, ahol a sérelem ért minket (példánkban a Seychelle-szigeteken). A brit jog alapból így működik, csak az EU-joghoz való kötelező alkalmazkodás miatt változtattak ezen, de az unión kívül nyilván visszatérhetnek a megszokott gyakorlatukhoz, vagyis hogy az ilyen esetekben nem náluk van a joghatóság. 

Borítókép: Boris Johnson és Michel Barnier (Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com