hírek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az imént befejeződött genfi tanácsülésén úgy döntött, hogy a kínai Vuhanból kiindult koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetre reagálva életbe lépteti a globális egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollt.

A WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesusa tanácsülést követő sajtótájékoztatón hosszan méltatta a kínai kormány és hatóságok munkáját. Adhanom a héten Pekingben is járt és azt mondta, soha nem látott még járványhelyzetben olyan mozgósítást, mint amit Kínában látott, és ha a kínai hatóságok nem reagálnak ilyen gyorsan, biztos, hogy már több halálos áldozatot követelt volna a vírus. A főtitkár azt is mondta, hogy a krízishelyzet bejelentése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szervezet nem találná megfelelőnek a kínai reakciót. A WHO vezetősége azt is bejelentette, hogy 

Viszont ahogy az ebola- és zika-járványok esetében, most is nemzetközi reakcióra van szükség, hogy megállítsák a járvány globális terjedését. 

Mit is jelent ez?

A WHO szabályzata szerint vészhelyzetet akkor lehet hirdetni, ha egy „rendkívüli esemény történik, amely közegészségügyi veszéllyel jár más államokra nézve is”, és így koordinált nemzetközi fellépést igényel. Ha úgy döntenek, hogy elrendelik a vészhelyzetet, akkor ezzel feljogosítják a WHO igazgatóját, hogy

Ezek az ajánlások érinthetik a nemzetközi közlekedés és áruforgalom korlátozását, illetve az utazóközönség vizsgálatát is a határátkelőkön, kikötőkben, reptereken. A döntés nyomán elméletben megnőhet a WHO számára a járvány kezelésére rendelkezésre álló költségkeret, de ez persze attól függ, hogy a tagországok utalnak-e pénzt.

A globális vészhelyzet kihirdetésének lehetnek negatív következményei is. Például az, hogy az érintett országok ellen a vészhelyzetre hivatkozva olyan intézkedéseket léptetnek életbe a velük nem épp baráti viszonyt ápoló más államok (például kereskedelmi vagy utazási zárlatokat), amelyek valójában nem segítik, sőt

Az érintett országnak sem feltétlenül érdeke a vészhelyzet deklarálása, hiszen ezt nagyon erősen megérzi a nemzetgazdaság. Mások szerint a döntésnek inkább szimbolikus, figyelemfelhívó jelentősége van, hiszen a WHO által kért intézkedések jelentős részét az országuk már eleve, saját döntésük révén is megvalósították. Már most is leállítottak számos repülőjáratot, töröltek sok sport- és egyéb eseményt, sőt az orosz-kínai határ lezárását is kilátásba helyezték – holott a WHO általános hozzáállása alapján a határok lezárását a leghatározottabban elutasítja (például az afrikai ebolajárvány idején). Hogy eddig mit lehet tudni a koronavírus-járványról, azt ebben a videóban foglaltuk össze. 

Korábban írtuk:

A WHO múlt heti legutolsó ülésén még elutasította a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet deklarálását (az ehhez nem elegendő ismeretre hivatkozva) a kínai koronavírus-járvány miatt, ma újra ülésezni fog. A világszervezet utóbbi napokban gyökeresen megváltozott kommunikációja miatt minden szakértő arra számít, hogy ez alkalommal kihirdetik a vészhelyzetet.

A múlt heti WHO-ülésen nagyjából egyenlő arányban foglaltak állást a szakértők a vészhelyzet bevezetése mellett és ellen. Tegnap azonban már azok a hangok kezdtek felülkerekedni, amelyek szerint

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főtitkára Pekingben találkozott Hszi Csin-Ping kínai elnökkel, és rendkívüli módon dicsérte a kínai erőfeszítéseket.

Döbbenetes a kínai vezetés és a nép eltökéltsége, hogy megfékezzék a koronavírus-járványt. Ők szenvednek a legtöbbet. Ők és a gazdaságuk viseli a járvány terheit, és ők hozzák a legtöbb áldozatot a megfékezése érdekében. 

– írta a WHO-igazgató tweetjében. A WHO egészségügyi vészhelyzetek programjának vezetője eközben kijelentette, hogy ?az egész világnak cselekednie kell? a járvány megállításáért. A főtitkár tegnap kijelentette, hogy

 Borítókép: Kevin Frayer/Getty Images