Index – Tech-Tudomány – Nagy támogatottságot kapott a zöldügy a kormány eldugott konzultációján
A válaszadók elsöprő többsége tisztában van vele, hogy fogyasztásával mindenki hatással van az éghajlatváltozásra, és 92 százalék hajlandó is lenne változtatni az életmódján. A legtöbb válaszoló egyértelműen zöldebb energiaipart és közlekedést, hatékonyabb természetvédelmet, víz- és erdőgazdálkodást szeretne.
Ezek az adatok a kormányzati klímakonzultáció most nyilvánosságra hozott (zip-ben innen letölthető) adataiból származnak. Ez az a novemberben egy hét alatt, érdemi kormányzati nyilvánosság nélkül lebonyolított kérdőíves felmérés, amit más országokban jelentős kommunikációs kampányok kísértek, Németországban például 2,5 millió eurót szántak rá, hogy minél többen mondják el a véleményüket klímaügyekben. Magyarországon ehhez képest hivatalos csatornákon szinte teljes csend volt, és később a minisztérium azt hangsúlyozta, hogy egy EU-s előírás miatt volt szükség egyáltalán az emberek megkérdezésére.
Az uniós tagállamoknak ebben az évben kell kidolgozniuk a hosszú távú klímastratégiájukat. Nálunk a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön tette közzé a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ehhez kellett az EU-s előírás szerint lefolytatni ezt a társadalmi egyeztetést, és a magyar kormányt sok kritika érte, hogy míg korábban a nemzeti konzultációk központi szerepet játszottak a politikai kommunikációjában, a Fidesz által idáig elég ambivalensen kezelt klímatémáról mintha kevésbé lettek volna kíváncsiak az emberek véleményére.
Az ITM által kezelt Facebook-oldalra kitett klímakonzultációs kérdőívet szinte csak véletlenül lehetett megtalálni, és csak egy hetet adtak a kitöltésére. A kérdőív híre ennek ellenére villámsebességgel terjedt a közösségi és a kormánytól független médiában, rengetegen osztották meg a rá mutató linket azzal, hogy most lehet megmutatni, hogy az embereknek fontos a környezet állapota és a klímaváltozás problémája. A kérdőívet végül egy hét alatt 208 ezren töltöttek ki (ebből 192 ezer bizonyult érvényesnek), ami elképesztően magas szám.
Mielőtt megmutatjuk, hogy milyen részletes eredményeket hozott a kérdőíves felmérés, érdemes tisztázni, hogy tartalmilag azért elég behatárolt, hogy mennyire lehet mérvadó egy ilyen vizsgálat. A korábbi konzultációkhoz hasonlóan reprezentativitásról nem lehet beszélni, az önkéntes válaszadás és a mintavétel hiánya miatt feltételezhető, hogy elsősorban azok találják meg a kérdőívet, és azok motiváltak a kitöltésére, akiknek ezek az ügyek eleve fontosak. A kérdések ráadásul, bár szakmailag rendben vannak és nem manipulatívak, nagyon szakmaiak. A tömeges kitöltés és a válaszok megoszlása így elsősorban szimbolikus értékkel bír:
megmutatja, hogy nagyon sokan vannak Magyarországon, akik mindenképpen jelezni akarják a kormánynak, hogy számukra fontos ügyről van szó.
A kérdőívek minisztériumi összegzése alapján a kitöltők 97 százaléka úgy gondolja, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra ? vagyis tisztában van a klímaváltozás antropogén okaival és személyes emberi felelősségével is.
Fotó: ITM
92 százalék azt állítja, hogy hajlandó lenne saját életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait is megváltoztatni annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. (További 1 százalék feltételekkel lenne hajlandó erre, 2 százalék pedig ezt már meg is tette.)
A magyar lakosság téma iránti érdeklődése és jelenlegi ismerete, tájékozottsága rendkívül magas
? jelenti ki a kérdőív adatai alapján a minisztérium is. A zöldügyekre feltehetően eleve fogékony kitöltők nagyjából az összes felvetett lehetőségben azt jelezték, hogy fontos problémának tartják, válaszaik alapján leginkább az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és a természetvédelem szektorokban érzik legnagyobb szükségét az intézkedéseknek, de jelentősnek tartják a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás klímaváltozásnak való kitettségét is. A válaszadók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az ágazatok közül az energiaiparnak (82 százalék) és a közlekedésnek (77 százalék) kell a leginkább hozzájárulnia.
Fotó: ITM
A magyar kormány júniusban három másik keleti tagállammal együtt még blokkolni igyekezett az EU klímatervét, hogy 2050-re minden tagállam vállalja, hogy eléri a karbonsemlegességet, vagyis hogy nem bocsát ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit el is tudnak nyelni. Decemberre végül a többi renitenshez hasonlóan a magyar kormány is elfogadta ezt, és a most nyilvánosságra hozott konzultáció szerint ennek a klímasemlegességi céldátumnak a társadalmi támogatottsága is rendkívül magas:
A válaszadók 92 százaléka egyértelműen támogatja azt, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen.
Fotó: ITM
A magyar kibocsátáscsökkentésben a válaszadók a közösségi közlekedés fejlesztését tartják a leghatékonyabbnak, ezután jön az erdőtelepítés, fásítás. Legtöbb ötlet, észrevétel a megújuló energiával, a lakosság szerepével és a hulladékgazdálkodással kapcsolatban érkezett a minisztériumhoz.
Fotó: ITM
A konzultáció kiértékelésében az ITM azt hangsúlyozza, hogy az emberek reálisan értékelik a helyzetet, és ?a válaszadók osztják a kormány álláspontját a kérdésben?. Ez már a politikai kommunikáció területe: ?Mindez alátámasztja a kormány eddigi intézkedéseit a hazai energiaellátás függetlenedésének és alacsonyabb kibocsátásúvá tételének előmozdítása érdekében.?
A kormány most már deklarált célja, hogy 2030-ra a mostani 60-ról 90 százaléka emelkedjen a karbonmentes áramtermelés aránya. Ezt részben a paksi atommal, részben a megújuló kapacitás jelentős emelésével akarják elérni, miközben közlekedészöldítési programot is ígérnek ? minderről Orbán Viktor is beszélt a múlt héten, kijelentéseit mi is vizsgáltuk. Az igazán megosztó kérdésekkel, mint Paks II megépítése vagy a szélerőművekről való lemondás, a konzultációban nem kérdezték meg az embereket.
A Klímaügyekkel kapcsolatban ősszel az Index is készített a Závecz Research-csel egy reprezentatív közvélemény-kutatást. Ebből sok egyéb mellett az derült ki, hogy az emberek háromnegyede szerint a politikusoknak ?végre valóban cselekedniük kellene a klímakatasztrófa elkerülése érdekében?, ennél azonban jóval kevesebben bíztak benne, hogy ezt meg is teszik.
(Borítókép: Globális klímatüntetés Budapesten, a Kossuth téren 2019. november 29-én. Fotó: Bődey János / Index)
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .