Index – Külföld – Putyin személyesen avatta fel a Krími híd vasúti közlekedését
Felavatta Vlagyimir Putyin a Krími híd vasúti részét, írja az MTI. Hétfőn ugyanis áthaladt egy sínbusz-szerelvény, vonatvezetői kabinjában az orosz elnökkel a Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át az orosz szárazfölddel összekötő 19 kilométeres híd vasúti részén, megnyitva ezzel az objektumot a vasúti közlekedés előtt is.
A hídnak a Tamany-félszigeti oldalán elmondott beszédében Putyin méltatta a híd építőit,
akik bebizonyították, hogy Oroszország önerőből képes világszínvonalú infrastruktúra megépítésére.
Az átadással egy időben elindult az első személyvonat Szentpétervárról Szevasztopolba. Putyin szónoklata szerint a két város közötti vasúti közlekedés, amely csak az 1917-es forradalom és a második világháború idején, valamint 2014-ben szakadt meg, most egy új útvonalon állt helyre.
Kijev 2014. december 27-én rendelte el a Krímbe irányuló vasúti forgalom lezárását.
Az út Oroszország „északi fővárosából” a Fekete-tengeri Flotta anyakikötőjéig vonaton most 43 óra 25 percig tart. Moszkvából Szevasztopolig ugyanígy 33 óra alatt lehet elutazni. Az orosz hírügynökségek szerint eddig 57 ezer jegyet adtak el a két metropoliszból a Krímbe induló vonatokra. Tavasszal a tervek szerint újabb útvonalakat is meg fognak nyitni.
A Krími híd közúti felének a személyforgalom számára megépített részét 2018. május 15-én avatták fel, szintén Putyin részvételével. A presztízsberuházásként kezelt, Moszkva által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigetet az orosz gazdaságba integráló híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.
Ugyanakkor 2018-ban a NATO elítélte a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely véleményük szerint Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül, és további nehézségeket vet fel Ukrajna gazdaságára nézve. A katonai szövetség egyértelmű és konstruktív hozzáállást vár Oroszország részéről, amelyek bizonyítják, hogy meg kíván felelni a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek.
A Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen immár napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat majd át.
A híd éves utasforgalma ezzel a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna lesz.
A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek a lépésnek a jogosságát.