google-site-verification=PtjQs7Jg5omM41sTZDXK4H_QipQn6vTy4c0SJnkqixk

Index – Gazdaság – Európának ez a holdra szállás pillanata

Posted by admin



A lassan véget érő 2019 politikai szempontból mindenképpen a kizöldülés éve, ebben az évben mintha kibuggyant volna a több évtizede a köztudatban fortyogó aggodalom a közelgő klímakatasztrófa miatt, ami 16 éves politikai ikonokhoz, gyerekekből és felnőttekből álló mozgalmak térhódításához, és a zöld pártok és politikusok előretöréséhez is vezetett. Így igazán nem meglepő, hogy ez az az év, amikor az Európai Bizottság is úgy határozott, hogy kizöldül, a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis már beiktatása előtt bejelentette, hogy elnökségének első száz napjában előáll egy átfogó tervvel arról, hogyan lesz az EU karbonsemleges 2050-re. A világ pedig már egy ideje arra vár, hogy az Európai Bizottság elő is álljon a nagyra törő terveivel, hogy hogyan fogja megmenteni a világot és Európát a klímakatasztrófától. Ezt a tervet mutatta be a bizottság elnöke szerdán. 

Európának ez a holdra szállás pillanata

– így mutatta be az Európai Zöld Megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervet bejelentő sajtótájékoztatóján Brüsszelben. A szerdán ismertetett javaslatcsomagja 50 cselekvést ajánl 2050-ig annak érdekében, hogy – Von Der Leyen szavaival élve – az európai „gazdasági fejlődést összebékítsük a bolygó érdekeivel.” A Bizottság elnöke kiemelte: a károsanyag-kibocsájtás csökkentésével új munkahelyeket akarnak teremteni és felpörgetni a gazdaságot, de úgy, hogy abból minden európai állampolgárnak előnye származzon. Ezért létre fognak hozni egy 100 milliárd eurós Igazságos Átalakítási Alapot, amelyből a leginkább kiszolgáltatott régiókat támogatják majd. 

Az Európai Zöld Megállapodás, vagy angolul European Green Deal elég nagyratörő terveket tartalmaz,

sok szempontból viszont inkább egy lista arra, hogy miket is kellene részletesebben kitalálnia a bizottságnak a következő egy-másfél évben. A tervet egyesek már megjelenése előtt igazi mintaprogramnak tartották, zöld szervezetek szerint viszont még mindig nem elég ambiciózus a terv a katasztrofális klímaváltozás elkerüléséhez, és az brüsszeli politikát ismerve úgy is csak nagyon kevés valósulhat majd meg belőle, és az is egész máshogy, mint az új főbiztos tervezte.

Sok terv, kevés konkrétum

Von de Leyen az Európai Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó bejelentéseit az Európai Parlamentben folytatta. Itt arról beszélt hogy „két hete megígértem a parlamentnek, hogy az Európai Bizottság hivatalba lépése után nem fog több időt vesztegetni. Az európai emberek kérték, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen. Tessék, itt vagyunk” – jelentette ki Von Der Leyen, aki azt szeretné, hogy 2020-ban elfogadják az első európai klímavédelmi törvénycsomagot. A német politikus azt is elismerte, hogy

az átállás költséges lehet, de arra figyelmeztetett, hogy sokkal nagyobb költségei lehetnek annak, ha nem cselekszünk.

A december 11-én, nagy várakozások közepette bemutatott Európai Zöld Megállapodás elég sok pontot tartalmaz, amelyek alapján első ránézésre nagyon ambiciózusnak tűnik, viszont konkrét cselekvési tervek helyett inkább egyfajta ígérvény halmaz arra, hogy a következő fél-egy-másfél évben majd milyen konkrét javaslatokkal áll elő az Európai Bizottság. A csomag talán legfontosabb ígérete az, hogy

KIDOLGOZNAK EGY UNIÓS KLÍMATÖRVÉNYT, AMELY TÖRVÉNYI ERŐRE EMELI AZT, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ 2050-RE KLÍMASEMLEGES LESZ,

azaz nem járul tovább hozzá a klímaváltozást okozó anyagok kibocsátásához. A Zöld Megállapodás további része valójában azt szolgálják, hogy ezt a célt hogyan lehet elérni, hogyan lehet szinte minden gazdasági alrendszert, az energiatermeléstől a közlekedésen és az iparon át a mezőgazdaságig és a pénzügyekig úgy átalakítani, hogy a klímasemlegesség, a tisztább környezet és a biodiverzitás helyreállításának céljait szolgálja. A javaslatcsomag nagy része arról szól, hogy az egyes alterületekre vonatkozó javaslatokat, stratégiákat és terveket mikorra dolgozza ki a bizottság. Magát a kidolgozott klímatörvényt 2020 márciusára ígéri a javaslat, de jövőre a tervek szerint lesz még

  • terv a kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer átalakítására és kibővítésére, hogy az magába foglalja a közlekedési, szállítmányozási szektort és az épületek kibocsátását is
  • okos mobilitási stratégia, ami légi, vízi és közúti közlekedésre vonatkozó szabályozásokat, adókat és infrastrukturális beruházásokat tartalmazza majd
  • biodiverzitást helyreállító és megóvó átfogó terv
  • “földtől a villáig” stratégia az élelmiszertermelés és elosztás fenntarthatóságának garantálására és a Közös Agrárpolitika zöld átalakítására
  • tervek az ipari termelés kibocsátásmentes átalakítására és a körkörös gazdasági modellek bevezetésére,
  • és még számtalan más terület reformjára.

Ezek mellett sok szó esik az energiaszektor állami támogatásának átalakításáról, a közbeszerzési rendszer reformjáról, és arról is, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy ne importálja a szennyezést Európa a határain kívülről. A legtöbb tervet és stratégiát 2020-ra ígéri a bizottság, de van, ami 2021-ig is eltart.

A Zöld Megállapodásnak fontos része a pénz, mármint hogy honnan lesz erre a nagy átalakulásra finanszírozás és hogyan lehet támogatni, hogy mindenki jól járjon a zöldüléssel. Ehhez két fontos forrást határoz meg a bizottság terve. Az egyik a Fenntartható Európa Befektetési Terv, amelynek a részleteit szintén csak jövőre tudhatjuk meg, de amelynek lényege, hogy az Európai Befektetési Bankon keresztül fektetnek majd be rengeteg pénzt (a hivatalos kommunikációban egyelőre nem határozták meg, hogy mennyit) az átállás finanszírozására. A bizottság számításai szerint az új 2030-as klímacélok elérése nagyjából 260 milliárd euróba kerül, vagyis a 2018-as uniós GDP 1,5 százalékát kellene erre költeni.

Arra pedig, hogy senki ne járjon rosszul a zöld átállással,

A BIZOTTSÁG LÉTREHOZNÁ AZ IGAZSÁGOS ÁTMENETI MECHANIZMUST, AMELY 100 MILLIÁRD EURÓT FEKTETNE BE AZOKBA A RÉGIÓKBAN, AMELYEK A LEGTÖBBET VESZÍTENÉK AZ ÁTÁLLÁSSAL.

Ez részben arra szolgálhat, hogy ne ismétlődjön meg a nyári helyzet, amikor a lengyel, cseh és magyar kormányok megvétózták az unió klímaterveit, részben azt követelve, hogy valahogyan az EU támogassa, finanszírozza az átállást. Orbán Viktor is sokat hangoztatta korábban, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nem mehet a növekedés kárára, a klímasemlegesség pedig Magyarországon minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani. Hogy ez az elem mennyire fontos politikailag, azt jelzi, hogy ezzel állna elő a tervek szerint leghamarabb, már 2020 januárjában az Európai Bizottság.

Zöld idők szava

Az amerikai Demokrata párt elnökjelöltségéért folyó versenyben már nem is igazi jelölt az, akinek nincs saját Zöld New Deal programja, vagyis valamilyen átfogó gazdasági és társadalmi elképzelése arról, hogy hogyan lehetne az amerikai gazdaságot fenntartható pályára állítani, közben pedig lehetőleg több millió új munkahelyet teremteni és megoldani az olyan alapvető társadalmi problémákat, mint a szegénység és egyenlőtlenség. Miközben viszont Amerikában mindez egyelőre csak kampányprogram, addig Európában valami nevében és ambícióiban hasonló dolog nemsokára hivatalos politikai program lesz. Ráadásul mindezt nem a baloldal bal oldaláról érkező politikusok viszik végig, hanem egy konzervatív politikus, a német Ursula von der Leyen, a bizottság új elnöke.

Igazából persze abban, hogy az Angela Merkel CDU pártjához tartozó politikus minden korábbi bizottsági elnöknél hangsúlyosabban a zászlajára tűzte a klímaváltozás ügyét, önmagában olyan nagyon sok meglepő nincs, hiszen egyrészt a CDU eddig is hajlamosabb volt komolyan venni ezt a kérdést, másrészt a politikai realitások is efelé tolják az európai politikát. Mindenek előtt az a realitás, hogy a zöld pártok korábban sosem látott sikereket értek el az európai parlamenti választáson, miközben a közgondolkodást Greta Thunberg és az általa vezetett gyerekmozgalom klímasztrájkjai tartják lázban. Akár meggyőződésből, akár politikai számításból, de

von der Leyen nemcsak, hogy sokat beszél a klímaváltozásról és sokat ígér ez ellen, de a bizottság szerkezetét is valamelyest átalakította, részben az EU kizöldítésének alárendelve.

A környezetvédelem és klímaváltozás elleni harc nem csak egy biztos, de egy amolyan szuperbiztost is kapott a magyar kormány EU-kampányában főgonosz szerepet betöltő Frans Timmermans személyében. A kampány alatt a bizottság elnöki posztjáért kampányoló holland szocialista politikus lett a bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős elnökhelyettese. Ilyen szuperbiztosi minőségében pedig Timmermans ellenőrzése alá tartoznak az új bizottságban a környezetvédelemmel, energiapolitikával és közlekedéssel foglalkozó bizottságok, és ő koordinálja az EU klímapolitikáját. Így von der Leyen mellett a magyar kormány által korábban kipécézett politikus lett az EU nagy klímatervének másik arca.

Az EU nagyobb szerepvállalására pedig mindenképpen van igény, politikai és gyakorlati szempontból is. Politikai szempontból azért, mert bár nagy a mobilizáció a klímaügyben, erős a politikai nyomás, ahogy Greta Thunberg fogalmazott nemrég, a klímamozgalom eddig semmit sem ért el, a politikusok ugyanis nem tettek komoly lépéseket. A labda viszont a döntéshozóknál, szabályozóknál pattog, hogy előálljanak valami komolyabb tervvel. Erre az Európai Unióban még az is rátesz egy lapáttal, hogy az új Európai Parlament egyik első dolga volt, hogy klímavészhelyzetet hirdetett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy vegye kezébe az irányítást.

Mindezek mellett viszont a magára amúgy a klímavédelem egyik élharcosaként tekintő EU elég rosszul teljesít a saját klímacéljainak teljesítésében. Az unió saját ügynöksége, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség december elején hozta nyilvánosságra az előrejelzését, miszerint

ha minden változatlanul halad, akkor az EU nem tudja elérni, hogy 2030-ra az 1990-es szint 40 százalékával visszavágja a károsanyag-kibocsátását.

Az ügynökséget vezető Hans Bruyninckx azt nyilatkozta, hogy nem csak arról van szó, hogy gyorsabban kellene visszaszorítani a szennyezést, hanem hogy a célok eléréséhez sokkal több területen kellene változtatni, az élelmiszertermeléstől a közlekedésen át az energiatermelésig.

Túl kevés, túl későn?

A bizottság nagyra törő zöld terveit sok környezetvédő szervezet már előre kritizálta és temette, vagy azért, mert nem tartották elég ambiciózusnak, radikálisnak, vagy azért, mert úgy látják, hogy az EU és a bizottság politikai útvesztői és hatalmi mechanikái miatt a javaslatok nagyon fel lesznek vizezve, mire hivatalos uniós politikává válnak.

A Greenpeace már akkor aggodalmas hangvételű közleményt adott ki, amikor először kiszivárgott a zöld deal tervezet egy vázlatos összefoglalója. Ebben sok fontos részlet helyén konkrét lukak voltak, de azért látni lehetett már, hogy nagyjából mihez tervez hozzányúlni a bizottság. A környezetvédő szervezetnek pedig egyáltalán nem tetszett, amit látott. A Greenpeace szerint például hiába emeli a bizottság a kibocsátáscsökkentési terveit, 2030-ra a károsanyag-kibocsátást 50-55 százalékkal visszavágva az eddig tervezett 45 százalék helyett,

ha a 2 Celsius fokos fölmelegedés elkerüléséhez addigra már legalább 65 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást.

A szervezet szerint a javaslat több ponton sem elég kemény, például csak csökkentené a légitársaságoknak járó kibocsátási kvótákat, ahelyett, hogy mondjuk megadóztatná a kerozint, de finomkodik a közúti közlekedés és a nagyipari mezőgazdaság és állattartás újraszabályozása kapcsán is, és hogy semmilyen terv nem szerepel benne például arra, hogy hogyan lehetne csökkenteni Európa hús- és tejtermékfogyasztását.

Az Európai Parlament pártjainak jó része sem tartotta eléggé ambiciózusnak a tervez, már ami a 2030-ig elérhető kibocsátáscsökkentést illeti. Az EP-ben egyedül von der Leyen (és Orbán Viktor) pártja, az Európai Néppárt támogatta az 50-55 százalékos célt, a szocialisták, a liberális Renew Europe, az Európai Zöldek és a baloldali zöldek szerint sem lesz ez elég ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemlegesség.

Mások szerint nem csak az a baj, hogy nem elég ambiciózus a terv, hanem hogy a jelenlegi politikai felállásban gyakorlatilag nem lehet végig csinálni.

A Yanis Varoufakis volt görög pénzügyminiszer által gründölt Diem 25 nevű mozgalom és a Green New Deal for Europe nevű civil szervezet szakértői, Pawel Wargan és David Adler a Politicoban megjelent véleménycikkükben arra figyelmeztetnek, hogy bár Timmermans alá fontos egységek tartoznak a bizottságban, a klímastratégia megvalósításához elengedhetetlen gazdasági portfólió egy másik elnökhelyetteshez került, akin el is vérezhet az egész zöld deal. Ez a politikus Valdis Dombrovskis volt litván pénzügyminiszter, akinek jobbközép kormánya leginkább megszorító csomagjairól volt ismert. az ő szuperbizottságának is nagyon hangzatos neve van, ő azért felel, hogy az EU gazdasága az emberek érdekeit szolgálja (economy that works for the people). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ő felügyeli az összes gazdasági DG-t, a pénzügyeket, a kereskedelmet, a munkaügyeket és a kohéziós politikát. Emellett pedig ő koordinálja a Zöld Deal egyik legfontosabb részét, az egybillió eurós Fenntartható Európa Befektetési Tervet, és az ezt a tervet végrehajtó Európai Befektetési Bank klímabankká alakítását.

Wargan és Adler szerint ez politikai szempontból ügyes és racionális lépés a bizottság elnöke részéről, mert így egyensúlyba kerültek a bizottságban a balközép és jobbközép erők, és bár Timmermans lett a zöld program arca, a végrehajtást tehát mindenki rajta fogja számon kérni, a végrehajtásra hatalmas ráhatása van Ursula von der Leyen jobbközép pártcsaládjának. A klímaváltozás elleni harc szempontjából viszont inkább aggasztónak látják ezt az egyensúlyt, mert messze nem biztos, hogy Dombrovskis ugyanannyira elkötelezett a klímapolitika végigvitelében, mint Timmermans, így várhatóan sokat veszítenek majd a klímasemlegességhez szükséges lépések, mire átmennek a gazdasági szuperbiztos kezén.

(Borítókép: Ursula von der Leyen bemutatja Európai Zöld Megállapodást az Európai parlament előtt 2019 december 11-én. – fotó: Francois Lenoir / Reuters)





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .